Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
.281 forgácsolt erők egyesültek, a félreértések elsimultak, az egyenetlenség elmúlt, s a szétszórt erők, mint egy szív és egy lélek közösen indultak, együtt tettek és működtek. S minő bámulatos dolgot műveltek — nem egyszer Vegyünk példát az egyház arany korából! A zsinatok gyakoriak voltak. A pásztorok hivatásuk- ért lelkesedtek és a hősi önfeláldozás és a keresztény sze^ retet csodáit művelték, és pedig nem egy-egy, hanem százan- ként, ezrenként, mert a jó példa gyújt; és amit egy ember el nem érhet, azt, ha sokan egyesülnek, megteremtik, s egyiknek jó példája ezeret felbuzdít és tettre serkent! Azért tartsunk zsinatot! Gyülekezzünk! De ne csak gyülekezzünk, hanem szervezkedjünk és állapítsuk meg a jó rendet, mert e nélkül meddő volna a harc; az erők szétforgácsolódnak. ]fontoljuk meg, miként kell eljárnunk és szervez- kednünk! 5. A mód, miként szervezkedjünk ? — Tartsuk meg az . egy- ház régi szabályait! Szervezkednünk kell. De nem elég bármi módon egye- sülnünk, hanem meg kell választanunk a cselekvési módot, a melyet követendünk. Ez az egyház régi kánonjaiban van körülírva. Ezen szabályzat több. mint ezeréves gyakorlat eredménye, amely az egyház isteni alapítójának örök rendelésén nyugszik és sok veszedelmes vihart már kiállott, amelyen az idők és az emberek szenvedélyeinek minden haragja és ádáz dühe megtört eddig és a jövőben is meg fog törni. Ezt a szabályzatot tartsuk tehát szem előtt, midőn a bajt orvoslandók, zsinatot hívunk össze! Ez a szabályzat az egyház szellemének legmegfelelőbb, a szeretet szellemének, amely az egyház összes intézményeit áltathatja és át is kell hatnia, hű kifejezője és a lelkek üdvét a legliathatósabban mozdítja elő. E szabályzát oly régi, mint ■ maga az egyház, eredete visszavihető az egyház
