Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
2G1 olvasniok és kiliirdetniök kell, hanem amelyeket oly mó- dón tartoznak előadni, hogy azok a reájok hízott híveknek — úgyszólva — vérévé váljanak. Kötelességük ezek meg- tartását a legnagyobb gondossággal ellenőrizniük, ha azokat meg nem tartják, ennek okát és akadályait kutatniok és azokat elhárítaniok, s 11a és amennyiben lehetséges, azok- nak útját egyengetniük. Erről Isten és ember előtt felelő- sek. azért ezen törvények és utasítások alkotásánál és kihir- detósénél szükségképen jelen kell lenni ök.2 Föntebb jeleztük, hogy még a lelkipásztorkodó szerze- tesek is kötelesek az egyházmegyei zsinaton részt venni, nemkülönben a kivett szerzetesek is, 11a saját káptalanjuk nincs, amelynek hasonló gyülekezetein részt tartoznának venni, mert ezen esetben csak oda, de nem egyszersmind ide soroztainak. Oly egyháziak, pásztorok vagy kormányzók, kiknek saját egyházmegyéjük nincs, a legközelebbi püspöknek jog- hatósága alá tartoznak, tehát ennek egyházmegyei zsinatján kötelesek megjelenni is. 7. A résztvevők jogköre. Itt mindenekelőtt külön kell választanunk a törvény- hozási és a bírói hatalmat, nemkülönben különbséget kell tennünk a döntő és a csupán javasló szavazat (votum deci- sivum és votum consultativum) között. A törvényhozást illetőleg az egyházmegyei zsinaton a püspöknek van egyedül és kizárólag döntő szavazata és törvényhozó joga és tekintélye. Az egyszerű papságnak döntő szavazata nincs, de ja- vaslólag igenis befolyhat a zsinat határozatára. A székesegyházi káptalan elé tartozik azonban a püs- pök a zsinat határozatait előterjeszteni és véleményét ki- kérni, úgy azonban, hogy annak hozzájárulásához kötve nin2 XIV. Bened. i. mű 1. III. c. 5.
