Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról

249

gáltatása és az egyház megyei kormányzat körébe tartozó minden ügy.

Hajdan, minden megszorítás nélkül, e három tartozott az egyházmegyei zsinat hatáskörébe: a) tanítói, b) a papi hivatal kezelését és c) az egyházi kormányzatot, vagyis az összes lelkipásztorkodást illető ügyek. Ma azonban, az egy- házjog fejlődöttebb korában, midőn az egyetemes, a nemzeti és tartományi zsinatok hatáskörét is tüzetesebben körülírva találjuk, s midőn azoknak hatásköre is sokban meg vagyon szorítva, az egyházmegyei zsinatnak cselekvési képességét, azaz hatáskörét is szükebb korlátok közé kell szorítanunk.

így először is:

hitbeli kérdéseket az egyházmegyei zsinaton csak nagy óvatossággal és elövigyázattal szabad tárgyalni, s jelesül nincs az ott jelenlevő egyszerű áldozópapoknak hitbeli kérdésben semmiféle határozati joguk (döntő szavuk); de igenis van az egyházmegyei zsinatnak a következő háromra joga:

a) Hithirdetés (praedicatio sive annunciatio),

b) hitterjesztés (propagatio),

c) hitvédelem (defensio fidei, apologia);

amennyiben t. i. meghatározhatja, sürgetheti és kell

is, hogy ezzel foglalkozzék és tárgyalja, kimondja és sür- gesse a hithirdetés, a hitterjesztés és a hitvédelem legjobb gyakorlati módját, amint ezt, az egyház történelem tanúsága szerint, megszámlálhatatlan egyházmegyei és más országos tartományi zsinaton is tették, aminek legfőbb haszna gya- korlatilag kiválóan abban nyilvánul, hogy az egyháznak hitbeli letéteménye (depositum fidei), vagyis a kinyilatkoz- tatott szent tan, az idő- és helyi viszonyokhoz mérten, mind jobban és alkalmasabban adatván elő, az emberek mind- inkább felvilágosíttatnak az egy igaz hitnek üdvözítő és múlhatatlan szükséges voltáról, és mindinkább az igaz- ságra vezéreltetvén, üdvösségük munkálására mindinkább felbuzdulnak; közvetve pedig a hittanítói tisztség és a hit- tanítás anyaga is mindinkább tisztul és fejlődik és mind- inkább alkalmassá válik arra, hogy felölelje mindazt, ami körébe tartozik és ennek eszményi tökélyére szükséges.