Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról

217

világ minden részében, Olasz-, Angol-, Francia-, Spanyol- és Németországban, írbonban, Ausztriában, még a messze Nyugat-Indiában (Portus-Hispan. 1854. és 1867.), Equador- köztársaságban is, Quitóban 1863-ban és 1869-ben, sőt még Ausztráliában, Sidneiben 1868-ban tartottak részint orszá- gos, részint tartományi, részint egyházmegyei zsinatokat.

'>Hazánkban a zsinatok mindenkor jogéletünk egyik hatalmas tényezőjéül jelentkeztek«, — mondja egyik egyház- jogtudósunk.

Midőn hajdan a keresztény vallás első csirái sarjad- zottak fel hazánkban, szent István királyunk kezet fogva a, papsággal, a hierarchiával egyértelműleg adta ki egyházi rendeletéit, és megjelentek hazánk első egyházi konstitutiói, a »Constitutiones Ecclesiasticae, sub S. Srephano rege et Sebastiano archiepiscopo Strigoniensi 1016;« 1 majd midőn a zsenge hajtást veszély fenyegette, I. Endre király ismét Nehemiás esztergomi érsekkel egyetemben bocsátott ki rendeletet 1048-ban;1 2 majd ugyancsak a zsenge keresztény vallás megerősítésére szent László királyunk és Szerafin, esztergomi érsek tartottak zsinatot 1092-ben (hazánkban az elsőt) Szabolcson; majd Kálmán királyunk 1103-ban, 1111-ben Kálmán király és Lőrinc, esztergomi érsek alatt Eszter- gomban, ugyanott 1114-ben tartottak zsinatot.3

Ma szükségesebb, mint valaha volt, nem térhetünk tehát ki annak megtartása elől.

Tartsunk országos, tartományi és egyházmegyei zsinatokat és papi tanácskozmányokat ! Vegyünk pel- dát az Írektől, akik, midőn szabadságukat akarták ki- küzdeni 1850-ben, Thurlesben, majd 1875-ben Maynootk Collegiiunban, az armaghi érsek elnöklete alatt nemzeti zsinatra gyűltek össze,4 és az amerikaiaktól, akik 1884-ben Xin. Leó 0 Szentsége pártolása mellett, Gibbons érsek,

1 Péterffy. S. J. Concilia regni Hungáriáé. Vindob. 1742.

2 TJ. ott.

3 U. ott.

4 Beilesheim. Die irische Plenarsynode 1875. Archiv für Kir- chenrecht. 43. köt.