Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Kis-Erős Ferenc: Az egyházi javak tulajdonjoga, különös tekintettel Magyarországra

211

folytak a törökkel viselt háborúk terheinek könnyítése vé- gett, s ebbe az egyház annál is inkább beleegyezett, mivel e háborúk a kereszténység védelmét is célozták. Ebből tehát nem lehet következtetni az állami tulajdonjogra. Midőn pe- dig a török háborúk megszűntek, 1703-ban a Kolonich-féle szerződés 4-ik pontja azt határozta, hogy a főpapi java dal- mák időközi jövedelmei a három első hónap alatt titulo iuris patronatus a fejedelmet illetik; ezentúl pedig megosz- tátik a. fejedelem és az egyház között. II. József 1783. okt. 28-án kiadott rendeletével az érintett időközi jövedelmeket mind a vallás-alaphoz parancsolta csatolni. Ezóta az időközi jövedelmek kizárólag a vallás-alapot illetik meg.

11. Az egyházi javak Magyarországon.

Csak az imént láttuk, hogy a magyarországi egyház- javak nem képezik az állam tulajdonát. Lássuk most, hogy csakugyan az egyház tulajdonát képezik-e ?

1. 1. Tagadhatatlan tény, hogy sok magán személy adományozott1 az egyháznak birtokokat, és pedig nemcsak életében, hanem halála esetére is. Erről tesz tanúságot az 1291: XXXII. t.-c. is. Márpedig az adománynyal minden nép- nek jogi felfogása szerint természetszerűen a tulajdonjog is át van ruházva a megtiszteltre. Tehát az egyház tulajdon- joggal bír akár egyesek, akár az államok adományozta javaira vonatkozólag.

2. Királyaink nemcsak azt fejezték ki határozott sza- vakkal, hogy az egyháznak birtokokat adományoznak, hanem azonfelül adományaikat elidegeníteni merészlökre átkot mon- danak. így sz. István király a veszprémvölgyi apácák javára kiállított alapítvány-levélben átkot mond mindazokra, kik királyi adományaikat elvenni merészelnék, mondván: »Ha valaki adományaim közül valamit elvenni merészelne, szálljon fejére átok, az Atya, Fiú és Szentieteknek, a dicsőséges Isten

1 Y. ö. Kazaly, i. m. 760. 1.

14*