Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Kis-Erős Ferenc: Az egyházi javak tulajdonjoga, különös tekintettel Magyarországra
206 A múlt század második feléig hallatlan dolog volt ezen elmélet. 1648-ig pedig még esetet sem mutat fel a történe- lem, hogy az állam elvette volna az egyházi javakat.1 Ez legelőször 1648-ban a westphali béke alkalmával történt; de akkor sem azon jogcímmel, mintha az állam volna az egyházi javak ura. Ugyanis a protestánsok elszakadva a kath. egyháztól, arra hivatkoztak, hogy ők az ő egyházukat Krisztus igaz egyházának tartják, s hogy ezen jogcimen a kath. egyház javaiból őket bizonyos rész illetné meg, s en- nek kiadását követelték. Az államok karhatalommal kény- szerítették az egyházat a követelt javak kiadására, s e java- kát maguk az államok sem tekintették állami, hanem pro- testáns egyházi javaknak. Mivel pedig a protestánsok tana szerint egyházaiknak fejei a világi fejedelmek, legtöbb he- lyen akarva, nem akarva, ezeknek szolgáltatták ki javaikat. Később az udvari jogtudósok figyelmen kívül hagyták e javak jellegét, s a múlt század második felében hirdetni kezdték azon elméletet, hogy minden egyházi birtoknak ura a fejedelem, illetve az állam. Hogy elméletöknek jogcímet adjanak, előszeretettel hivatkoztak: 1. az állami főtulajdonjogra, mely szerint az állami főtulajdonjogban benfoglaltatnék egyszersmind a tulajdonjog is, mit így vélnek bebizonyíthatni: az állam közutak, köz- épületek és más ilyenek építése céljából birtokokat, esetleg egyházi birtokokat sajátíthat ki joggal, még ha ez ellen gazdáik tiltakoznának is. — Hiszen ez helyes eddig, csak- hogy ennek folytatása is van, t. i. az állam a kisajátított területekért mindig illő kárpótlást köteles adni. S épen in- nen tűnik ki, hogy az állam e javaknak nem tulajdonosa, mert akkor nem tartoznék kárpótlást adni. 2. Hivatkoznak arra, hogy az egyház javait az államtól nyerte. — Erre az a feleletünk, hogy az egyes egyházak birtokaik legnagyobb részét nem az államtól, hanem egyes hívektől nyerték. Tehát e birtokok soha sem képezték az állam tulajdonát, és mint ilyenekre nézve az államnak semJ V. ö. Kazaly, Kath. Egyházjogtan, 757. 1. Yácz, 1888.
