Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Kis-Erős Ferenc: Az egyházi javak tulajdonjoga, különös tekintettel Magyarországra

190

lommal is. Más szóval, a tulajdonjog szerzésének joga a mon- dott személyek veleszületett joga.

2. Ha a javakat tekintjük, az eddig mondottakból vi- lágos, bogy mivel a tulajdonjog magában foglalja a tárgyra vonatkozó minden néven nevezendő jogokat, ugyanazért egy dologra csak egy tulajdonjog létezhetik. És ez még akkor is áll, ha valamely társaság vagyonáról van szó. Ugyanis a társaság bizonyos célt tűz ki magának, e cél elérésére a társak javaikat összeadják, de csak közös használatra, a tulajdonjog megmarad az egyeseknél, s ha a társaság fel- oszlik, kiki magáét visszakapja. E részvények átörökithetők, sőt adósság kiegyenlitése céljából le is foglalhatók.

4. Az egyházi javak fogalma.

Kőnek 1 az egyházi javakat következőképen határozza meg: »Egyházi javak alatt értetnek mindazon dolgok és anyagi javak, melyek az isteni szolgálatra és szorosan vett egyházi célokra közvetve vagy közvetlenül szolgálnak.« Mások 2 is az egyházi javakat, hasonló értelemben határoz- zák meg, rígy, hogy mindegyiknél ezen általános alakra vezethető vissza: Egyházi vagyon mindaz, ami egyházi cé- lolcra szolgál.

Mit tartsunk a, fogalom-meghatározásokról? E meg- határozásokat helyeseknek nem tarthatjuk, mert nem sza- hatosak, minthogy vannak nem-egyházi javak, melyekre mégis a föntebbi meghatározások ráilleneh, és viszont vannak egyházi javak, melyekre azok nem illenek rá. Ugyanis

1. vannak olyan javak, melyek nem egyháziak és mégis egyházi célokra szolgálnak, s 11a ezeket osztályozzuk, vannak

a) oly világi javak, melyek törvényileg kötelesek bi- zonyos esetekben egyházi célokat előmozdítani, így a kegy1 Kőnek, Egyházjogtan kézikönyve, 208. 1. Budapest, 1889.

a Szeredy, Egyházjog, 1566.1. Pécs, 1884. — Cherier, Enchh’idion inr. eccl. II. pag. 239. Pest, 1855. — Devoti stb.