Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Kis-Erős Ferenc: Az egyházi javak tulajdonjoga, különös tekintettel Magyarországra

188

a vagyon összességét nemcsak a jogos hatalmunkban létező ingó vagy ingatlan tárgyak képezik,1 hanem idegen dől- gokra vonatkozó jogok is, mint különböző haszonélvezetek,2 zálog3 stb., végre különféle kötelmek,4 azaz ;szerződési vagy szerződésszerű követelések,^

3. A tulajdonjog általában.

Tapasztalás szerint a javakra vonatkozólag kétféle 11a- talom fordulhat elő: jogi és tényleges hatalom. Eme tényleges hatalmon alapul a birtokkezelós, a jogi hatalmon pedig a tulajdonjog. Az életben e két hatalom többnyire egy kézben szokott összpontosulni, t. i. a birtoktulajdonos kezében. De az sem ismeretlen dolog, hogy a birtoktulajdonos magá- nak csak a tulajdonjogot tartja fönn, a birtok feletti tény- leges hatalom pedig mást illet meg. Minden népnél a va- gyonjog főintézményének a tulajdonjogot tekintették, csak a germán hűbérjog tesz e tekintetben kivételt, mert vagyon- jogi főintézménye a birtok feletti tényleges és a törvény előtt védelemben részesülő hatalom volt, mihez magyaráza- tot maga a hűbérrendszer természete szolgáltat.

De lássuk már, míkép határozható meg a tulajdonjog?

A tulajdonjog (rerum dominium) a dolog feletti teljes jogi hatalom, mély mindenféle rendelkezésre jogosít, amely természetileg lehetséges és törvényileg nem tilos? A tulajdon- jogban foglalt egyes jogosultságok volnának pl. a kezelési, használati, gyümölcsöztetési, rendelkezési, elidegenítési, vé- delmezési jog s az, hogy a dolog a tulajdonos sajátja (nuda poprietas). Másképen általánosságban szólva, nem képzelhető a dolog felett olyan jog, mely a tulajdonost meg nem illetné. Mindazáltal a tulajdonjognak vannak határai, korlátái. Korי L. 39. §. 1. Dig. (50, 16.)

2 Pr. Inat. (2, 4.)

3 L. 5. pr. Dig. (20, 1.)

‘ Baron, Pandekten, 365. 1. Leipzig, 1893.

5 Hartmann, Rechte an eigener Sache, 87. 1. 1877.