Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Kiss János: Különböző vélemények Isten természetes megismeréséről
84 Mit szóljunk a szemhez vagy a ulhöz ? Mit az agy- velőhöz ? És a sok szerv mily csodás összehangzásban működik közre az egész és a faj szavára! Azt kell mondanunk, hogy az élőben, a szervesben csak az egész létezik, erre néz és tör minden, pedig a nyers anyagban épen megfordítva nincs egész csak rész, azaz parányok, melyek egymással csak akkor tőrödnek, ha esetleg egymásba ütköznek. Utaljunk-e egyes növények és állatok bonyonyult és bá- mulatósán célszerű berendezésére ? PL a kapaszkodó és a hús- evő növényekre! ? Vagy szóljunk-e az állatok ösztönnek nevezett tehetségé- röl? Nem ösztön ez, mint azt újabban helytelenül mondják, hanem becslö érzék (vis aestimativa), miként a régiek jelezték. Ha a csodás világról, melyben bámulat és megindultság nél- kül senki sem vizsgálódhatik, szólni akarnék, nem tudnám, hol kezdjem. Hogy azt a rovart említsem-e, mely tojását más rovar álcájába rakja, hogy utóda, melyet sohasem fog meg- látni, táplálékot találjon; vagy a fészket rakó, vagy a vándorló madarakat; vagy a méheket, melyeket nem lévén méhész, kellőleg nem méltányolhatok, de már így is csodálok; vagy a hangyákat, melyeknek életét némelyek nem átallanak — én sem átallok — az ember magán-, családi- és társas életéhez hasonlítani; vagy — — de hova jutnék? .... Pedig mind- ezeknek nincs eszük, mert, ha volna, 1. másra is volna; 2. tö- kéletesednének .... Általában mily bölcsen van elrendezve az élők működése : a táplálkozás .... a növekedés .... a nemzés .... a szerve- zet gyógyulása .... így az egyes lények. Hát még a lények egymáshoz való viszonya? A bámu- latos rend a nagy világban és a kisebb világrészekben? A növények és az állatok táplálkozási viszonya? Az állat által bevett táplálék, a beszívott levegő élenyével szénsavat fejleszt, melyet az állat kilehel; de ez ártalmas, azért szét- terjed; de megszaporodva még így is ártalmas, azért a növények táplálkoznak vele s az élenyt visszaadják az állatok számára.
