Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Hölszky Károly: Rövid közlemények, kérdések és feleletek
659 sűrűsödik cseppfolyóvá, addig e csekély sugártörés alig állít- hatná meg a Napot csak egy óranegyed tartamára is. De hát nem is célunk a csodát kizárni, hanem azt hiszszük, hogy e természetes okok fölött való szemlélődés kezünkbe adta a legelfogadhatóbb magyarázat kulcsát. E magyarázat röviden így hangzanék: Az isteni Mindenhatóság sem a Napot, sem a Földet meg nem állította, hanem csodás, rendkívüli sugártörés előidézése által a csatateret a Nap fényével megvilágította és így a Nap a csatárókra nézve valóban megállóit. Elég ha e csodát pusztán a csatatérre korlátozzuk, mert mi szükség lett volna vele ámu- latba ejteni Egyptomot, Hellas és Itália népeit s meghosszab- bítani az antipódok éjszakáját? Deus in superfluis non abundat! Ellenvethetnék, hogy e tünemény egy napig tartott,. . . Sol . . . non festi navit occumbere spatio unius diei (14. v.) — úgy, hogy .. . unadies facta est, quasi duo! (Eecli. 46, 5.). Azonban itt a fordítás véleményem szerint többet mond, mint az eredeti szöveg. אובל םויב םימת (t. i. ־אלו7ץא שמשה) betüszerint csak annyit fenne, mint: és nem sietett (t. i. a Nap lenyu- godni mint egy egész nap. azaz: mint máskor, mikor a nap már egész vagy teljes; vagyis: a nappal már egész volt (vége felé járt), de a Nap még nem sietett lenyugodni. De hogy e nap két napra hosszabbodott volna, azt e szöveg nem okvetlenül fejezi ki elég annyit engednünk, hogy az egyik nap mintegy O) belenyúlt a másikba, előleget vett a kővetkezőtől. Bizonyára a már köesö- és fegyververte futó ellenség szétszórá- sára elég lehetett egy-két óra is, mi szükség lett volna egy egész napra? Még megemlítem, hogy a csodás sugártörés mellett, még a csodáson előidézett légtükrözés és melléknapok tüneményei is szépen beleilleszthetők e magyarázatba. E magyarázatok azon- ban a csodát semmi esetre sem száműzik, csak a fölösleges csodát akarják kizárni. Körmöcbánya. Hölszky Károly.
