Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
64 társai annál jobban megértsék, eredetileg héberül (aramul) irta meg, a mit a régieknek egészen az apostoli korig viszo- nyúló egybevágó nyilatkozatai igazolnak j1 hogy azonban Pa- lesztina határain túl is minél szélesebb körben a hellenista zsidó• keresztények előtt is érthető legyen, csakhamar lefordít- tatott görögre, mert már római sz. Kelemen (megh. 100 k.), 1 Az aram eredeti mellett szóló tanúságok sorozatát megnyitja Papiász, hierápoliszi püspök Frigiában, ki az apostolok kortársa, sz. János evg. közvetetlen tanítványa és sz. Polikárp barátja volt. Euzebiusznál (Hist. Eccl. III. 39.) kővetkező nyilatkozatát találjuk : »Ma-fl-áíoc; piv uüv IßpaitJ SiaX&Tii) tcc Xóy.a 0uvsypxia7 ,0)־,p;j.7jv:׳j7׳s 6’ aü־a !»{ ^Suvocto tv.aaroc.» Ezt bizonyítja Panténusz, ki Euzébiusz szerint (Hist. Eccl. V. 13.) a má- sodik században az indusok közt (Dél-Arábia ?) élő keresztényeknél sz. Máté egy eredeti aram példányát találta, kik azt sz. Bertalan apostol- tói kapták: '0 návvatvo; •/.a'i stV ’IvSobf eXő-eÍv XE'fETac: sv&a, Xóyoc, lupsív orjTov... t'o zári Mavö-atov £Ü*yysX:<ív rapá Ti mv aÜTbih ־bv XptTTOv é~cV'j/0Y.ó(JVJ, oy BapfloXopalov twv ,ajtoTTÓXtuv í'va 7./־]púi־at, auT&í; te 'Eßpaitov Yp«p־׳J-«Ttv t7jv t&ü MaTÍlaíüu zaTaXétia! ypaz-rp, ׳V x®t fftűÍETtlat ei; t'ov SrjXoűpevov ypóvov.» Mivel pedig Euzébiusz (megh. 340 k.) szerint a palesztinai zsidók szá- mára eredetileg azok anyanytlvén írta meg evangéliumát, ennek az előbbiekkel való összevetéséből következik, hogy azon időben a héber (aram) volt Palesztinában a közélet nyelve, nem pedig a görög. Nyilat- kozata ekként hangzik (Hist. Eccl. III. 25.): «MaTŐ-aíoj jipÓTEpov 'Eßpaiot; x»)púi־aS fbp IjjleXXe xát &>’ ÉTEpou^ íe'vai nocTpía yXú-zri Y?a?Ü t'o xoct’ aÜTov EuaYY^Xtov, to Xéíttov t?) a׳i>T0u Ttapouaía to'utoí;, atp’ tuv cTte/.Xeto, oiá ־% Yparpijí a-eTXr,poüv.» A legnagyobb biblikus, sz. Jeromos (megh. 420.) is azt Írja: «Mathaeus primus in Judaea propter eos, qui ex circumcisione crediderant, evangélium Christi hebraicis literis composuit» (De vir. ill. c. 3.); és másutt: «Mathaeus in Judaea evangélium hebraeo sermone edidit ob eorum maxime causam, qui in Jesum crediderant ex Judaeis» Praef. in Malth.). Sőt Jeromos a negyedik század végén még látott is aram nyelvű Máté evangéliumot, még pedig kétféle alakban. Az egyik a nazareusoknál volt használatban, melyet le is másolt: «Porro ipsum hebraicum habetur usque hodie in Caesariensi bibliotheca, quam Pam- philus martyr studiosissime confecit. Mihi quoque a Nazaraeis, qui in Beroea urbe Syriae hoc volumine utuntur, describendi facultas fuit» (De vir. ili. c. 3.). A másik az ebionitálcnál forgott közkézen, melyet ezek meg is hamisítottak. Ezt Jeromos görögre és latinra fordította : «Evan- gelium quoque, quod appellatur secundum Hebraeos et a me nuper in Graecum et Latinum sermonem translatum fuit». (De vir. ili. c. 2.). Sz. Jeromos óta azonban ezen aram evangéliumok eltűntek és elvesztek. Gr. Miniscalchi a hatvanas években azt hivé, hogy ismét fölfedezte, de tévedett. Erre különben később még visszatérünk.
