Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
59 ton) is, azt némelyek úgy magyarázzák, hogy nyelvezetének provinciális színezetétől később Itáliában tisztíttatott meg, hol szintén csakhamar közhasználatú lett, mert hát a «plebs», a köznép jobban tudott latinul, mint görögül. Ami a keletet illeti, melyről még sz. Jeromos is azt mondja: «sermone Graeco omnis Oriens loquitur»1 ott N. Sándor és utódainak hellenizáló politikája folytán szintén rendkívül el volt terjedve a görög nyelv. Hát csak a kisded Palesztina őrizte volna meg ezen áramlattal szemben régi nyelvét? Ez, így okoskodtak, nem valószínű. Hisz a zsidók körülbelül másfél századon át görög fönhatóság alatt voltak! Hellász nyelvének elterjedését előmozdíthatták a diászporában («SiasTCopá töv T.a/.vívojv» Ján. 7, 35., melynek főszéke Alexán- dria volt), vagyis az Egyiptomban, Szíriában, Kis-Ázsiában és a Közép-tenger egyéb parti tartományaiban lakó és görögül beszélő zsidók, kik évenkint a nagyobb ünnepek alkalmával Jeruzsálembe zarándokoltak. Midőn pedig a Krisztus előtti második század közepe táján az egyiptomi zsidók Heliopolisz közelében a jeruzsálemihez •hasonló templomot emeltek, sok hithü zsidó vissz a sóvárgott az atyák szentelt földjére; e jőve- vények azonban megtartották Jeruzsálemben is szokásaikat és görög anyanyelvűket, ami természetesen elkülönítette őket benszülött hitsorsosaiktól és arra késztető, hogy itt egy külön imaházat építsenek, melyben a tórát a LXX-ból olvasták föl s imáikat is görög nyelven végezték.2 Ez a körülmény, vala- mint a később oda rendelt római hivatalnokok és katonák szintén megismertethették nem egy zsidóval a görög nyelvet. Nem is hiányoztak tudósok, kik azt állították, hogy Jé- zus korában nem is beszéltek Palesztinában másként, mint görögül, és mivel az volt a köznyelv, azért Krisztus Urunk- nak apostolaival együtt szintén görögül kellett beszélnie. 1 V. ö. sz. Jeromos «Prooemium ad libr. 2. ep. ad Galatas. 2 Ez a zsinagóga a Talmudban «az alekszandriaiak zsinagógája Jeruzsálemben» név alatt említtetik, v. ö. Toszefta Megilla 2. szak. vég. és jerusaimi, Megiiia 73, 4. תיב תסנכה לש םייררנסכלא ויהש םילשוריב•
