Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret

608

mények. Tehát itt is a közvetett és közvetetlen közti különbség érvényesül, habár a megismert tulajdonságok ugyanazok.

De van még egy különbség a két ismeret között és pedig a terjedelmét illetőleg. A természetes ismeret által csak annyi- ról szerzünk magunknak tudomást, amennyire az ember képes; a természetfölötti hitben Isten ismeretére támaszko- dunk, mert Isten azt mondja, amit ö tud. Vájjon az Isten csak annyit mond-e, amennyire az ember is képes? — «Jam non dicam vos servos, sed amicos» ; mondja Isten a hivök- höz. Ezzel azt mondja, hogy fölemelte a hivöket azon állapot fölé, mely emberi természetöknél fogva megilleti. Malasztot ad nekik, hogy természetfölötti módon is megismerjék azt, amit természetes módon ismernek, mert szereti őket. Akit szeretünk, mert minket szeret, azzal többet közlünk belsőnkről, mint amennyit külső viselkedésünkből megismerhet. így tett Isten is. A hivök hitök által olyanról is szereznek tudomást, ami a termé- szetes észre nézve titok, és pedig titok kétféle értelemben. Mert, aki nem hisz, nem bír tudomással róla, elveti, mint valótlan dolgot, tudatlan marad azt illetőleg, a titoknak örökös leple fedi el előtte még létére vonatkozólag is. De a hívőre nézve is titok. Amint eszével nem jutott létének tudatára, mert a végesben vissza nem tükröződött, úgy a hit mellett titok marad az észre nézve, mert át nem láthatja azt, amit a hit által megtudott.

Az ember lelke csak egy, tehát egyben van mindkét ismeret, egynek a látókörét képezi mindkettőnek tárgya. Ennél- fogva a titok is elhelyezkedik a többi tárgyak közé, mint ismert, de kikutathatatlan tárgy. Akinek tudatában több tárgy valóságának ismerete található, annak tágabb az ismerete, a hit által több valóság ismerete jut a tudatba, tehát a termé- szetfölötti istenismeret nagyobb terjedelmű, mint a természetes.

Azt mondtuk, hogy a természetfölötti islenismeret bizo- nyos tekintetben megegyezik a természetessel, és pedig ott, ahol a két ismeretnek elemei találkoznak. Tudjuk, hogy a lermészetfölötti ismeret Isten kinyilatkoztatásán alapszik, azaz azon tényen, hogy Isten közvetlenül szólt az emberekhez, köz- vetetlenül mondta, hogy létezik, s milyen tulajdonságai vannak.