Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
47 megkülönböztetett helyi értelemmel nem biró Sión név kitér- jesztése sokszor egész Jeruzsálemre. A Sión név tényleg többé sohasem volt használatban. És ha a Makkabeusok első könyvében, mint a templomhegy nevével találkozunk vele, ez csak magyarázatunk mellett bizonyít. A Makkabeusok első könyve ugyanis szemmelláthatólag bizonyos teokratikus lelkesültségtöl van áthatva, megfelelően a Mákká- beusok nemcsak politikai, hanem szent, vallásos jellegű sza- badságharcának. A könyv írója tehát vallásos, lelkesült irálya- nak emelkedettségét azzal is emelni akarta, hogy a szentírás többi könyveihez alkalmazva stílusát, azok módjára, a vallásos írásmódnak immár szinte állandó szavát képező Sión nevet is újra felelevenítette könyvében (úgy tesz sz. János is a Jelenések könyvében, 14, 1.). Lám, ott van mindjárt a Mák- kabeusok II. könyve, mely más írótól származik, egyetlenegy- szer sem fordul benne elő a Sión név; pedig nagyrészt ugyan- azon események elbeszélését tartalmazza. A dolog még szem- betünöbb, ha tekintetbe veszszük, hogy az első könyv eredetileg a szent nyelven, a klasszikus, szentírási zsidó nyelven volt írva, míg a második, az akkoriban használatos elegáns görög nyelven. Josephus, a teljesen profán író, természetesen szintén nem használja a Sión szót, sőt ö még a szentírás kifejezéseit is modernizálja saját korából vett nevekkel, a mivel aztán igen sok exegetát és topografust vezetett — mint láttuk — tévútra. A görög-római műveltség és befolyás hatása alatt aztán a sok minden között a nevek is változtak: Dávidvárosból Alsó- város, majd Akra (megjegyzendő a zsidóknál j,s ארלה ákrabeliek = £יךקה Megillath Taanith, II. és Targum, mely utóbbi a ))Dávidvárost», 2. kir., 5., 7.; 3. kir., 8., 1. is ארקה -val for- dítja) lett, a szükebb értelemben vett tulajdonképi Jeruzsálem- bői pedig Felsöváros. A. keresztény idők s a velük járt vallásos lelkesültség ismét feltámasztotta a feledés homályos sírjából a Sión nevet,1 1 Épen úgy, mint a Mária nevet. Guilelmus Tyriusnál (Gesta Dei per Francos, I. 477. 1.) olvassuk például: «Horum (montium) alter ab
