Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
434 Ez pedig úgy érhető el, ha az indító okokat tudományos érv alakjában öltöztetjük, s vizsgáljuk, vájjon megfelelnek-e azon kellékeknek, melyek megkívántainak, hogy szükségképi tudó- mányos meggyőződést előidézzenek, «Contingit enim — mondja sz. Tamás1 — aliquid esse per se notum duppliciter. Uno modo est secundum se et non quoad nos, alio modo secundum se et quoad nos .... Dico ergo, quod haec propositio: Deus est, quantum in se est, per se nota est, quia praedicatum est idem cum subjecto: Deus enim est suum esse. Sed quia nos non scimus de Deo, quid est non est nobis per se nola, sed indiget demonstrari per ea, quae sunt magis nota quoad nos, et minus nota quoad naturam scilicet per effectus.» Ezen bizonyítékokkal fogunk a következő pontban foglalkozni. III. Midőn az Isten léte mellett szóló bizonyítékokról akarunk beszélni, előre kell bocsátanunk azon tanokat, melyek ezen bébi- zonyíthatóságot tagadják, s az elveket, melyekre támaszkodnak. Első sorban tudnunk kell, hogy kétféle ellenféllel van dolgunk: az egyik elismeri Isten létét, a másik tagadja. Az előbbiek között ismét akadunk olyanokra, kik egyáltalában tagadják minden bizonyításnak lehetőségét; és olyanok, kik csak valószínűségi erőt tulajdonítanak a bizonyításnak. Az istentagadók pedig vagy elvetik a bizonyító érveket, mint magukban képteleneket, a tudományos színvonalon alul állókat; vagy pedig fölösleges tényezöszaporításnak tekintik a termé- szét kutatásánál, mely nem szorul arra, hogy kívüle még más valami erőt keressünk. Fideistáknak nevezhetjük azokat, kik hisznek Istenben, a nélkül azonban, hogy annak észszerűségét tudományosan bebizonyíthatónak elismernék. Mert akár a traditionalismusnak, akár a vallási sensismusnak hívei, abban megegyeznek, hogy vallásos meggyőződés az észre nem támasz- kodhatik, hanem csak a hitre. Rationalismusra vall azoknak véleménye, kik logicai oldalról támasztják meg az érveket. Mert az ész jogainak megvédését hozzák föl okul, midőn azon 1 I. h. I. qu. 2. art. 1.
