Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
TERMÉSZETES ÉS TERMÉSZETFÖLÖTTI ISTEN- ISMERET. iszEK egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és és földnek Teremtöjében. Ezek azon szavak, melyeket a hívő keresztény gyakran vesz ajkaira, hogy erős meggyőződésének kifejezést adjon a nélkül, hogy eszébe jutna meggyőződésének észszerüsége iránt csak a legcsekélyebb kételyt is támasztani. Azonban mondhatjuk-e ezen meggyőződést észszerűnek? Mondhatjuk, ha az igazságnak kétségtelen isme- rétén alapszik; azaz, ha a tényt, melyet ezen szavakkal ki- fejezünk, mint igazat megismerjük. Van-e tehát olyan fórrá- sunk, melyből ezen ténynek ismeretét meríthetjük? Hiszen a Szentírás annyi bizonyítékot nyújt Isten léte mellett, hogy valóban észszerütlen lenne abban nem hinni. Az igaz, hogy a szentiratok Istennek, mint létezőnek, kinyilatkoztatásáról beszélnek • csakhogy ez történeti tény, mely korunkat több századdal megelőzte s tőlünk hitbeli meggyőződésünk alapjául ismét csak hitet követel. Hogy elhihessük, miszerint Isten ki- nyilatkoztatta magát egykoron, hinnünk kell, hogy létezik. Tehát más forrással kell még bírnunk, mely a jelenben is észszerű meggyőződéshez vezet az által, hogy az Istent nekünk megmutatja, csakúgy, mint ismeretünknek más tárgyait, melye- két természetes tehetségeinkkel elérhetünk.
