Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

389

áldott nap magát az Istent hozzák le az égből oltárainkra s onnan lelkűnkbe, így hangzottak eredetileg (Máté 26, 26.—28.):

לאה זוכיבתד Luk.26 ובס ולוכאו ורה תיא וה ירגופ.

.* T : ־ : • : • I " T ־ ־:

בהיתמ ןידה ווה ןירבע ינורכיךל ילד.

«Vegyétek és egyétek, ez az én testem,» Luk. 22, 19: «mely éret- tettek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.»

.27 'ותשא הנמ .ויוכלוב

Igyatok ebből mindnyájan ;

28 ורה רג תיא וה ימרא אמיתירר אתדה בטלד.

T : ־ T : ־ I * ״ T • : • : ־ ־ V 1-7

.(ןיוכיפלוחך ךפתשמ ויקובשל ןלכסד Luk.)יגפ

mert ez az én vérem, az új szövetségé mely sokakért (Luk. 22, 20. érettetek) kiontatik a bűnök bocsánatára.»

Közölhetnénk még többet.; de legyen egyelőre elég ennyi.

Közel kétezer év előtt elhangzott magasztos szavaknak hallottuk visszhangját. Felidéztük pedig e tiszteletreméltó ősi szent nyelvnek sajátságos hangjait, melyeken oly sokszor szó- laltak meg a megtestesült isteni Igének ajkai, hogy, ha már nem tartozunk is azok közé a kevés boldogok közé, kik Őt e földön jártában nemcsak színröl-színre látták, de vigasztaló édes szavait ajkairól áradni is hallották, legalább ily módon ismerkedjünk meg anyanyelvének hangjaival.

Itt e földön mi is fogjuk ugyan hallani egykor, de majd osak a föl támadás nagy napján, mikor dicsőséggel jő az ég felhőin angyalaival, hogy mint ítélő világbiró utoljára szóljon az emberiség föltámasztott miriádjaihoz. Mindenütt hallhatóan, mindenki előtt érthetően zeng majd akkor hívó szózata és dörög kárhoztató Ítélete. Bízunk véghetetlen irgalmában, hogy minket boldogító szózatával hív majd országába, hol az üdvö- zültekkel az ég nyelvén zengünk neki meg nem szűnő örök ■dicséretet.

Kalocsa.

Huber Lipót.