Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

382

röl, mert a férfiak aram nyelvén már is fölötte észrevehető az arabnak asszimiláló befolyása.1

Az aramnak fönmaradt legrégibb és legfontosabb nyele- emlékei a következők: I. Néhány ószövetségi részlet t. i. Ezr. 4, 8.—6, 15.; 17, 12—26. Dán. 2, 4.—7.; 28. Jerem. 10, 11.— II. A Targúmok (ךת3מוים)• — HI. A Talmud Gámarái (a

Misna u. i. újhéberül van írva). — IV. Az újszövetségi néhány töredék, — és V. Fláviusz Józsefnél is néhány szó.1 2

És itt mintegy önként az a kérdés merül föl: hát az Új- szövetség néhány szaván kívül más keresztény eredetű nyugat- aram nyelvemlékeink nincsenek-e ? Igenis vannak, de fölötte csekély számban, amiből bátran azt következtethetjük, hogy a nyugat-aram irodalom sohasem versenyezhetett a tőszóm- szédságában virágzott szír irodalommal. Ezek a töredékek részint a londoni British-Museumban, részint Sz.-Pétervárott a cári könyvtárban, részint pedig Rómában a vatikáni könyv- tárban őriztetnek. Tartalmaznak pedig ó- és újszövetségi szent- írási töredékeket, himnuszokat, szentek életrajzait s néhány palimpszeszt-kézirat aranyszájú sz. János homiliáinak aramfordí- sát.3 Mindezek a töredékek nem az aramok által hajdan használt kvadrát írással, hanem a szír esztrangelóval vannak írva és

1 E kelet- és nyugat-aram 111a is élő csenevész nyelvet leginkább a köztük járt Sóéin és Pri/m tanárok ismertették, kik 1869 nyarán több hetet töltöttek Malulciban és egy ottani keresztény asszony ajká- ról több elbeszélést jegyeztek föl.— Hogy némi fogalmat nyújtsunk e ma is élő nyugat-aramról, Sóéin tanár után közlünk itt nehány szót:

ה1תו דהא המשא גרפ (א)הלאל (תמא הל אנוח(א)) (v0t áhad isme

Frodzs laló íle hóna) = volt egy valaki, neve Faradzs Allah, van (volt) neki testvérkéje stb. V. ö. Kautzsch «Grammatik» stb. id. m. 17. old.

2 A többit lásd O. Dolman «Grammatik des jüd.-pal. Aramäisch» id. m. 5. sk. old. továbbá E. Kautzsch «Grammatik des Biblisch-Ara- maischen» id. m. 13. sk. old. Az utóbbi helyen fölsoroltakhoz, miként arról Kautzsch minket a múlt év május 18.-kán kelt levelében értesített, járult még öt töredék Numeriböl és sz. Pál leveleiből, melyeket Gwilliam adott ki Okszfordban, 1893.

3 Kiadta valamennyit (a vatikáni kivételével) a leideni orientalista J. P. N. Land «Fragmenta Syropalaestina» cím alatt az ö «Anecdota Syriaca» IV. kötetében, Lugd. Batav. 1875.