Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
378 dialektikus különbség okozta félreértésből támadt eredeti ese- tét mond el, mely egy babiloni férj és Jeruzsálemből szár- mazó felesége közt történt. Férje u. i. így szólt egyszer hozzá: főzz nekem egy pár lábat (אפלט)> és a jó asszony egy pár lencsét (יןד£לט) tálalt föl. Máskor meg, midőn két tököt (ב1ינ*צ) kért tőle, két gyertyatartót (י^רש) hozott. A fölindult férj erre ״ T : keményen rárivalt: vágd az ajtóhoz, és a naiv asszony egy épen jelenlevő tudós fejéhez ütötte, kinek Bábá (אבב — ajtó) T T volt ä neve. — A férj u. i. így szólt hozzá: לע שיר “א^ב T T S pedig, hogy jeruzsálemi felesége előtt megértesse magát, azt kellett volna mondania : 1•לע שיר אשדד T T : Leghasonlóbb volt a palesztinai aramhoz az éj szaki szír dialektus, mely az aramnak az az alakja, melyet a középkor végéig a Libanon hegységen és a szomszédos síkságok lakói beszéltek. A palesztínaitól alig különbözött másban, minthogy mélyebb hangzói voltak, amennyiben ott, hol a palesztinaiak «a» hangot használtak, ott a szírek «0»-t mondtak; ahol amazok «i»-t, ezek «e»-t. Különbözött a palesztínaitól abban is, hogy diftongusai is voltak, és hogy a hangsúlyt az utolsó előtti szótagra tette.2 A hasonlóság a palesztinai és szír dia• lektus között akkora, hogy egy nem punktált szöveget bát- ran tarthatunk palesztínainak is, szírnek is. Ezen lényegtelen különbség miatt inkább egy és ugyanazon nyelv két nyelv- járásának tekinthetők, mint két külön nyelvnek, és épen e miatt némely grammatikusok e kettőt egy nyelvtanban is 1 V. ö. Nedarim, 66, 2. 2 A szir dialektus is a népnek más nemzetekkel való folytonos érintkezése folytán számtalan idegen szót vett föl különösen a görög nyelvből a Szeleucidák és a nyugatrómai uralom alatt. E szavaknak alakját is rendesen csaknem változatlanul tartotta meg; ilyenek pl. אטויטרטסא = אסומנ = «p«ןוללמ״^,;, = pSxxov, אטסלמ = yákis-a, “|j = Y״P> = p-ív stb. Később pedig arab, egiptomi, török, tatár, sőt a keresztes hadjáratok idejétől fogva (Bar-hebraeus) francia, olasz, sőt angol szavakat is vett föl.
