Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

377

egy ך betűnek a szó elé függesztése által fejezi ki; a többes

számot ץי- . raggal (héb. םי-.—); a reíleksziv és passzív ige- alakokat az ige elé tett ץוא elöraggal képezi; az igék passzív alakjainak is van parancsolójuk; a participiumot gyakrabban alkalmazza.

Az aram nyelvnek nagy elterjédeséből is már «a priori» sejthetjük, hogy a különböző vidékeken különféle tájszólások fejlődtek ki. És midőn Palesztina földjén lábát megveté, nem sokáig tartotta meg eredeti jellegét, mert lassankint saját- ságos héber színezetet vett föl, tehát maga hebráizálódott. Én- nek következtében idővel nagyon is elütött a Babilóniában és Asszíriában hagyott zsidó hitsorsosok aram nyelvétől, nemcsak a szóképzés és hajlítás tekintetében, hanem abban is, hogy a szomszédos és köztük lakó görögöktől görög,1 sőt latin szava- kát is vett föl, valamint abban is, hogy egyes szavakat, ne- veket feltűnően megrövidített, csonkított, úgy azok elején mint végén, mire nézve elég példát láttunk. A különös viszonyok- nál fogva tehát itt az aramból egy sajátságos palesztinul nem- zeti zsidó aram nyelő fejlődött, melyet a babiloniak tarkasága, idegenszerűsége és sok rendellenessége miatt אנשיל אלילמ

7*1־־ TT*

azaz kevés becsű (könnyű) nyelvnek neveztek. A Talmúd e

valóan alkalmas, ha az emberek azokat fölváltva használnák, és pedig a görög az énekre, a római a vezénylésre, a szír (aram) a kesergésre (elégiára), a héber pedig a társalgásra». V. ö. Megillá 71, 2. Szotáh 21, 2. Álljanak itt ennek igazolásául azok az aram kezdő szavak, melyekkel, miként hajdan, úgy még manapság is, a zsidó családapa megnyitja a húsvétot (és melyeket bizonyára Krisztus Urunk is használt az utolsó vacsoránál), midőn a kovásztalan kenyerekre mutatva ekként szól:

אה״ אמזדל אינע_ ך *לכא אנתהבא א־;־אב ״םירצמך

(«Ez a sanyarúság kenyere, melyet a mi őseink Egiptom országában ettek.») V. ö. A. Kisch «Die Pessah-Haggada». Prága, 1889. Nem ünne- pélyesen és elégikusan hatnak-e ezek a majdnem csupa «á» hangzókkal biró szavak ?!

1 Ilyenek pl. ם2אגו = zr.iyyoc, א־־םבא = i&opx, 7 = םלק.Xe<£«!>,

םפ*םפ ־ אנרוט = >h?0<;, ,(אפ'לק=«ג״®״ %/.״״• = וכרא אנ =ב ומזלב páXaaaov, = 1xu׳T77jp10v, אזולדד = stb.