Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

362

IV.),u3׳á •/.o'jij. (az alekszandriai kódekszben xoűju) Márk 5, 41. = אתילט ימומ — leányzó, kelj föl! Kérdjük itt: ha a

héber lett volna abban az időben Palesztina köznyelve, vájjon akkor Krisztus Urunk e szigorúan zsidó családnál, Jairusnál, a zsinagóga elöljárójánál végtelen gyöngédségében nem inkább héber nyelven mondta volna-e (יה)י!הידל מומי mint aramul

ama szavakat, melyekkel a tizenkét éves leánykát új életre támasztá ? !

'ílffxvvá és waavvá Máté 21, 9. és m. = י אנ־עשוה arr*i

T

ismét jellemző palesztínai aram rövidítése e teljes alakú héber imafohásznak 118 קעי^ה אנ. zsoll. 25. v. = szabadíts,

T T

kérlek! Etimológiai jelentése azonban idővel elmosódott, és csak mint a lelkes öröm kitörésének szava maradt meg a görög «írj xxiocv!», a latin «io triumphe!», a magyar «éljen!» értelmében.

‘Papwxi0; Máté 3, 7. és m. = אש'"© vagy אש*“©

7 * T 7 * :

(újhéberül 1ש"©) — elkülönzött; farizeus.

T

Ez tehát az a néhány szó édes Üdvözítőnk anyanyelvé- böl, melyet az Újszövetségben találunk. Láttuk, hogy azok nem héber, hanem határozottan aram hangzásúak. Nem lehet tehát kétséges, hogy milyen nyelven beszélt a mi Urunk Jézus Krisztus és apostolai: e nyelv az aram volt és pedig ennek palesztínai nyelvjárása.

Teljesen egyetértünk Delitzsch Ferenccel abban, hogy «az Újszövetség, mint az új Tórah, az isteni kinyilatkoztatás kiegészítő fele, héberre fordítandó, ha egyáltalában az a szán- dékunk, hogy azt a könyvet a föld minden zsidója olvashassa s kiegészítő alkotó része legyen az üdvözülendö Izrael jövő vallásának.»1 Mert hogy Izrael végre mégis megtér, azt sz. Pálnak a rómaiakhoz írt leveléből2 tudjuk, ki a Szentlélek

1 Delitzsch F. «The New Testament ... .מ id. m. 31. old.

2 Róm. 11, 25. 26. «Oű yap 9׳^X0) ű«a<; áyvoéiv, áoeXcpoí, 0־ p.00־T7jp10v T0UT0, .... 07 1־uá>pa)0־t$ omo pipoix; Tcp ’I<7pod)X ye'yovev d'/pK oű ־c'o 71Xrjp0j[j.a ־tov ^‘O’vtov etasXSyj, xaí oörtos 7:a? ,lapa^X (Tw^yjcrETai ... .מ V. ö. Deut. 4, 30. Oz. 3, 5. Ezék. 36.