Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
US kötet; évenkint 2 ezer márkát fordítanak új könyvek beszer- zésére, 500 márkát 50—60 folyóirat járatására. Van külön (télen fütött) olvasóterme is. Ezen könyvtáron kívül van specialis homiletikai könyvtára is, mely 720 kötetből áll. Kiváló gondot fordít a Georgianum az egyházi liturgikus énekre. 1865—93-ig 3842 márkát költött az intézet egyházi énekek és hangjegyek vásárlására; 1885-ben 10 regiszterü orgona állíttatott fel a szeminárium kápolnájában. Különös specialitása a Georgianumnak az egyházművészeti oktatás is, melyről, minthogy a múlt évben Spalatóban tartott arch, kongresszus az egyházmüvészeti oktatásnak az egyes szemináriumokban való meghonosítását sürgette,1 bővebben óhajtok megemlékezni. A szeminárium rektora — Schmid Endre — heti két órában tartja ezen előadásokat az összes növendékeknek: pénteken 11—12־ig van a gyakorlati, szom- baton 11—12-ig az elméleti óra. Előadásai 3 évi ciklust alkot- nak. Az első évben az összes egyházi művészetek és az egy- házi zene történetét adja elő; a másodikban a szobrászatot és az egyházi zene elméletét; a harmadikban a festészetet és a liturgiái öltözékeket magyarázza.2 A gyakorlati előadásokhoz rendkívül gazdag múzeuma és gyűjteményei vannak a szemináriumnak. így van egy 21,300 darabból álló gyűjtemény, mely képmásolatokból, fa-, réz-, acél- metszetek és fotográfiákból áll. Az egész ház, a kápolna, a folyosók, a lépcsöház, a tantermek telve vannak az egyházi művészet remekeinek utánzataival (vagy eredeti műremekekkel), melyek ma már a három ezeret meghaladják. E tekintetben a Georgianum-nak nincs párja az egész világon. Egy-két szóval meg kell még emlékeznem magáról a mono- grafia feldolgozásáról. Az egész munka az intézet három — Ingolstadt, Landshut, München — tartózkodási helye sze- rint három részre oszlik; mindegyik részben, mindenütt okmányok alapján, a lehető legteljesebb képet igyekszik raj- zolni szerzőnk az intézet összes viszonyairól; szól az épület1 V. ö. Csöbör Béla cikkét a Kath. Szemle 1894-ik évi V. füzetében. 2 V. ö. erről Velics László, Az egyházi művészetek tanulmányozá- sáról 20. 1. (Külön lenyomat a Kath. Szemle 1894-ki folyamából.)
