Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Irodalmi értesítő

313

Nyelvezetét jó latinság és keresetlen egyszerűség teszik kellemessé.

Ezek alapján dr. Rézbányay József szép önálló munka- ját, mint hazai egyházirodalmunk egyik kiváló termékét, meg- vételre igen melegen ajánlom a hittudomány minden müve- lőj ének ; fölszentelt papoknak és papjelölteknek egyaránt. Igaz ugyan, hogy a patrológia mint külön tárgy nincs minden hit- tani intézetünkben, sőt csak igen kevésben van behozva; és magam is a papképzés reformjáról szólván, a «Hittudományi Folyóirat» 1892. évf. 220. s köv. oldalain, más igen szűk- séges tárgyak által leszorítva láttam a patrológiát, mint külön tantárgyat, egyik részét a dogmatikába és morálisba, másikat az egyháztörténelembe utalván; ámde azért nagyon is szűk- ségesnek tartom, hogy minden pap és papnöoendék asztalán ott legyen egy jó patrologia és patristika, hogy azt bármikor fel- nyithassa, attól bármely pillanatban tanácsot kérhessen s sza- bad óráiban is hozzá fordulhasson, hogy okulására és lelke nemesbítésére olvassa a szent ösök, bölcs és jámbor igéit. Ahol pedig a patrológiát, mint külön tárgyat előadják, ott föl- tétlenül R. könyve alkalmazandó.

Igaz, helyesen tette a szerző, hogy könyvét latinul írta; mert bár a hittudományi tárgyak egy részét: a nehezeb- beket és a gyakorlati életet közelebbről érintőknek magyarul kell előadni és taníttatni, a patrológia kétségtelenül oly tárgy, mely a latin nyelvű szakok közé sorlandó.

Lehetne ugyan egyes jelentéktelen fogyatkozásokat is fel- hoznom, de azokra a szerző már máshol figyelmeztetve volt s egy uj kiadásnál bizonyosan fog is figyelni.

Vajha az új kiadás szüksége minél előbb fölmerülne, mert ez a derék mü a legnagyobb mértékű pártolásra érdemes.

A szerző urat pedig az elért siker buzdítsa az irodalmi működés folytatására; sőt szolgáljon az ösztönül más hiva- tottaknak is, hogy saját szakjukat latin vagy magyar nyel- ven, a szerint amint a tárgy jellege kívánja, feldolgozzák. Csak így remélhetjük rövid idő alatt egyházirodalmunk olyatén fel-