Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

A papképzés ügye hazánkban - V. Kováts Sándor: Hozzászólás a theologiai oktatás reformjához

tanerő-szaporításról ez intézetekben, mint az eddig közölt tan- rendekből látom, legfelebb annyiban lehet szó, hogy egyik másik melléktárgyat kisegítő vagy rendkívüli tanárokra biz- Iák, kik az illető püspöki városban tulajd-onkép más tisztet viselnek.

«De, ha valahol nem lehet a kettős cursust megszüntetni, mondja dr. Kiss, kettővel több tanár alkalmazása elég lesz öt év mellett is.» És mégis a költség előteremtése a. kérdés financiá- lis oldala, a íö nehézség. A nagyváradi beküldő azt mondja, hogy a költségek e reform által annyira növekednének, hogy olcsób- ban lehetne a növendékeket egyetemen képeztetni tartásdijjal. Én azt találtam nálunk, hogy már ma is körülbelül annyiba, sőt többe kerül egy növendék oktatása és eltartása; de azért kár volna a püspöki szemináriumi rendszerrel szakítani, meg- van annak a maga sok jó oldala, különben a Tridentinum megvédi. A föbaj az, hogy a theol. tanárok fizetése aránytalan, miért is előbb még három rendes és egy helyettes tanár fize- tését kell rendezni. (Tudtommal eddig rendezték a dolgot a győri és n.-váradi hittani tanintézetben.) Az alap, a kiinduló pont heti 9 óra-, ezért kapja a tanár a rendes tanári törzs- fizetést, és ennek oka, mert׳ régebben cursusonként csak 18 óra volt hetenként. Ez a törzsfizetés azonban oly alacsony legtöbb helyt, hogy különféle állások összekötésével iparkod- nak a tanárok anyagi helyzetén javítani, ami azonban igen elhibázott systema, a theol. állás egészen más embert kíván. Nálunk b. e. Csajághy püspök már az ötvenes években ala- pítványnyal, pótfizetéssel iparkodott segíteni a bajon. Azóta pedig a melléktárgyak czímén emelték jövedelmüket, és pedig a jövedelelememelés körülbelül egyenletes, de a teher eme- lése épen nem egyenletes. Nálunk a tanárok a szeminárium- ban laknak és étkeznek, de levonják a tartásdijat és teljes ellátást nem kapnak, hanem csak ebédet és vacsorát. Sokat lehetne e dologról beszélni, nagyon sokat, de röviden csak azt jegyzem meg, hogy a mi megyénkben vannak kápláni álló- mások, amelyek határozottan jövedelmezőbbek és kellemeseb- bek, mint a theologiai tanári állomás, és káplánok sokszor kaptak már különb parochiát, mint egykori tanára hosszú