Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Gerely József: Sión

- 14

De néha mégis kiértik a különbség (íz. 37, 32.):

Mert Jeruzsálemből jőnek ki a maradékok És Sión hegyéről a megszabadulás (t. i. a templomból, hol mintegy az Isten lakik.)

Vagy:

Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és Jákob Istene háza- hoz, megtanít minket utaira..., mert Siónból megyen ki a törvény és az Úr igéje Jeruzsálemből (íz., 2, 3; v. ö. Mik., 4, 2.).

... És az Úr fog országlani rajtok Sión hegyéről ... {Mik., 4, 7.).

Megint egy érdekes kbiazmus:

Visszatérek Siónhoz,

és Jeruzsálemben fogok lakni, és Jeruzsálem igazság városának fog hivatni,

És a seregek Ura hegye, megszentelt hegynek. (Zak., 8, 3).

Vagy Abdiás próféta (17. v.): «És Sión hegyén szaba- dulás leszen és szent leszen az (t. i. ismét) és Jákob háza birni fogja az ő birtokait (ismét.).

Joel (2, 15.): Zengjetek harsonával Siónban, ordítsatok az én szent hegyemen... szenteljetek böjtöt, híjátok össze a sokaságot (t. i. a templomba). ... És megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istenetek, ki Siónban, az én szent hegye- men lakom (3, 17 [héb. 22]; 1. még Joel, 2, 32 jhéb., 3,5.]).

Nem elég világosan szól Izaiás is (8, 18.): «... a seregek Ura, ki Sión hegyén lakik (v. ö. íz., 18, 7; 24, 23.).

A próféták idejében már csakis a templomról lehetett szó, mint isteni lakhelyről, és ha egész Jeruzsálemet értik, akkor miért beszélnek csak egy hegyről, mikor a város több hegyen épült.

A költői részekből levont eredmény tehát szintén kedvező

különböző hely. De ha az ilyen merőben költői helyet érvül engedjük használni, mi is kérdjük, mi az a Jeruzsálem, mely a templomhegytől is, meg a Sióntól is különbözik, és miért van Sión megkülönböztetve Jeruzsálemtől, holott — épen Schultz nézete szerint — vele azonos helyet jelöl ?