Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozásáról
177 (Richter et Schulte u. o.) így tehát, ha az által volnának megakadályozva hetenként egyszer a személyéé misézésben, hogy más javadalmat is birnak, ezen megakadályoztatás nem tekintetik jogosnak. Az illető javadalmas ugyanis ezen aka- dályt nem teheti folytonossá. Ha azonban nem tartozik az illető maga végezni a mi- séket, más javadalmat elfogadhat. (így C. C. 1705 dec. 12., 1708 máj. 19., 1722 aug. 19. Richter et Schulte id. h.) Megjegyezzük, hogy mindezen dolgokban, ha az alapítók akaratából állnak fenn az illető kötelezettségek, ezek végzésé- vei szemben jogos szokásra sohasem lehet hivatkozni. Egy- szerűen minden ellenkező szokás jogtalan. Lássunk még egy congregatiói döntvényt, mely igen tanul- ságos. A C. C. 1864 jan. 23-ikán és ugyanezen év szept. 24-ikén hozott kettős döntvényéről van szó. (Lásd. Acta s. Sedis. 4. kötet [megjelent 1868.] 401. old.) 1 Az eset, melyben a C. C. ítélt, a következő volt: Egy olasz püspöki város székes káptalan ának ősidőktől fogva alá volt rendelve 7 plébánia, melyek közül kettő maga- ban a városban volt, 5 pedig a vidéken. Ezen plébániákat hajdan maguk a kanonokok vezették, később azokat helyet- tesek által kezeltették. A két városi plébánia egyike a székes1 Teljes cím: «Acta exi is decerpta, quae apud Sanctam Sedem, geruntu in compendium opportune redacta et illustrata. Romae typis polyglottae officinae S. C. de propaganda fide.» Röviden idéztetik : «Acta s. Sedis», vagy «Acta». — Ezen cím alatt egy folyóirat értendő, melynek első kötete 1865-ben, többi kötetei a következő években jelentek meg. Közölve vannak benne a legkülönbözőbb természetű pápai ügylevelek, a titkos consistoriumban tartott pápai allocutiók, egyes congregatióknak az egész Egyházra szóló rendeletéi s számos, az egyes congregatióknál tárgyalt részleges ügyek leírása és az azokban hozott általános jog- érvénynyel biró döntvények. Ami az ügyek leírását illeti, a folyóirat általában a következő eljárást követi: Oly címek alatt, melyek az egyes ügyek természetét jellemzik (pl. ha házassági ügyről van szó, «Matri- monii» cím alatt), leírja az egész esetet, melyet elbírálás végett az illető congregatióhoz felterjesztettek. (Ezen rész «Compendium facti» címet visel rendesen.) Azután közli az egyes feleknek magok mellett felhozott jogi érveit, melyeket az illető congregatio meghallgatott. (Ezen rész ren12 t Hiltudományi Folyóirat» 1895.
