Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozásáról
170 mint azok is, melyek közül az egyik egy egyházban, a másik ezen egyház kápolnájában, temetőjében vagy területén (és pedig az egyházzal közvetlenül összefüggő területen, annak kerítésein belöl) van felállítva. Ha különböző templomokban, vagy nem a fenn leirt módon vannak felállítva, akkor külön- bözö tető alatt levőknek veendők a javadalmak. (így Garcias. De beneficiis, Parte 11. cap. 5. N. 256., kit Pirhing id. h. 46. old. idéz. Ugyanígy határozza meg a dolgot Reiffenstnel. id. h. 134. oldal.) Ezen fogalmaknak megmagyarázása után (melyet előre kellett bocsátanunk, most fejtegetésünk nyomán többször lesz reájok szükségünk) térjünk át az összeférhetetlenség fogalmá- nak megmagyarázására. Összeférhetetlenek — mint már fenn mondottuk — azon javadalmak, melyeket egy és ugyanazon egyházi személy egyszerre nem bírhat. Az összeférhetetlenség okai különbözők. így először, ha már egy javadalom elegendő jövedelmet nyújt a tisztességes megélhetésre, akkor egy má- síknak bírása felesleges, nem illő és észellenes. Másodszor, ha két javadalom kötelmeinek egy és ugyanazon személy eleget nem tehet, ezek is összeférhetetlenek. így, ha mindkét javadalom akár a természeti jognál, akár az általános egyház- jognál, akár a szokásjognál, akár valamely részleges törvény- nél, akár alapításánál fogva folytonos helybenlakási kötele- zettséggel jár. Összeegyeztethetők azonban az olyanok, melyek ily kötelezettséggel nem jái’nak, vagy melyek közül az egyik ilyennel nem jár. (így Layman. Theol. moralis. Liber 4. Trac- tatus 2. cap. 8. nota 2.; idézi Pirhing. id. h. 46. oldal; ugyanígy Van Espen I. k. id. h. 691. oldal, Schmalzgrueber id. h. 161. oldal.) A régi egyházban egyszerűen minden java- dalom szigorú helybenlakási kötelezettséggel járt. Ezt kimu- tattuk fenn. A különbség tehát az összeférhető és összefér- hetlen javadalmak között mindaddig nem állhatott fenn, míg az egyházjog némely javadalomra nézve nem approbálta a helybenlakási kötelezettség elengedését, megszüntetését. A tri- enti zsinat idejekor — tagadhatatlan — voltak püspökök, kik óhajtották, hogy a legrégibb jog a helybenlakásra nézve újíttassék meg és egyszerűen törültessék el a megkülönböz
