Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozásáról
166 IX. Gergely 5 könyvének VIII. Bonifác Liber Sextusának jogá- tói. A trienti zsinat ugyanis csak e jogot fogadta el s az «Exsecratilis» extravangans által tett változtatást, melyet fenn jeleztünk, nem tette magáévá. * * * Foglalkozzunk ezek után tüzetesen a trienti zsinat (1545—63) határozataival. A trienti zsinat ugyanazon visszaélések ellen küzdött, melyek ellen a múlt századok pápái, zsinatai s nem is tett egyebet, mint hogy megújította a régi törvényeket. Miután a javadalmak jogtalan összhalmozása a trienti zsinat idejében annyira el volt terjedve, hogy többen több lelkipásztori, s ezek között püspöki javadalmakat is bírtak, így beállott azon visszás állapot, hogy több ily javadalom pásztor nélkül maradt. Arról volt tehát szó, hogy újra szi- gorúan be kell hozni a helybenlakási kötelezettséget, vagyis — miután ha egy személy több javadalmat birt, mindegyik- ben nem resideálhatott, — első sorban meg kellett szüntetni a jogtalan összehalmozást. Megjegyzendő, hogy a helyben- lakási kötelezettség elhanyagolása könnyítette meg nagyban az elhagyatott egyházban az eretnekség különböző nemeinek elterjedését. A trienti zsinatnak a jogtalan összehalmozás ellen irá- nyúló intézkedései között első helyen áll a 7. ülés 2. fejezete (Sess. VII. cap. 2. de reformatione), melynek szövege ez: «Senki, bármily méltóságot viseljen, bármily kitüntetés által ragyogjon, több érseki vagy püspöki egyházat javadalom- kép vagy commendakép, vagy bármily más néven a szent canonok szabványai ellen sem elfogadni, sem egyszerre meg- tartani ne merészeljen, miután nagyon szerencsésnek tartandó az, ki csak egyet is jól, eredményesen és a reá bízott lelkek üdvére képes kormányozni. A kik pedig a jelen rendelettel ellenkezőleg most több egyházat bírnak, egyet, melyet válasz- tanak, tartsanak meg, a többiről pedig hat hónapon belől (ha a szentszéknek vannak fentartva) különben pedig egy éven belől mondjanak le. Ha ez máskép történnék, az illető
