Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozásáról

147

nek megítélésére a tételes jogi intézkedéseken kívül az ural- kodó jogszokás is.

A múlt nagy canonistái az összehalmozást azon fejeze• tekben tárgyalják, melyekben általában a javadalmakról van szó. így vagy a Decretales-ek harmadik könyvének ötödik címéhez (De praebendis et dignitatibus) irt fejtegetéseikben vagy müveiknek a jogi dolgokról (De rebus) irt részeiben.

Jelen értekezésünk célja feltüntetni az egyházi javadal- mák összehalmozására vonatkozó ma érvényben levő jogot s feltüntetni egyszersmind, hogy miként fejlődött ki ez a jog a múlt századok jogából.

* *

*

Már a legrégibb canonok tiltják a javadalmaknak egy kézben való összehalmozását. S tilalmok sokkal általánosabb, a kivételeket sokkal inkább megszorító, mint a későbbi tör- vényeké.

Igaz, hogy a legrégibb canonok nem egyenesen az «ősz- szehalmozás», a «pluralitas» ellen irányulnak, amennyiben a legrégibb korban ezen kifejezés nem dívott s az akkori vi- szonyok szerint a javadalmak adományozása is egészen más- kép történt mint később.

Akkor az egyházi javadalmak adományozása szorosan összefügött a felszenteléssel. Az egyes papokat egyes egyhá- zak (templomok) címére szentelték fel s így a felszenteltetés- sei együtjárt az, hogy a papok az illető egyházban, mely- nek címére a felszentelés történt, javadalmat nyertek. S meg kell említenünk, hogy az akkori jogrend szerint azon egyház szolgálatára volt kötelezve mindenki, melynek címére így fel- szenteltetett s melyben így javadalmat nyert.

Ezek tagadhatatlan történelmi tények, (lásd Van Espen. Jus ecclesiasticum universum. I. köt. 2. rész. 3. fejezet. 3. cím. 683. oldal; Zallinger. Institutiones juris ecclesiastici 2. kötet, 3. könyv. 5. cím. 73. §. 63. oldal).1

1 Az előbbeni mű teljes címe: Zegeri Bernardi Van Espen pres- byteri, juris utri usque doctoris; ss. canonum in academia Lovaniensi professoris Jus Ecclesiasticum Universum antiquae et recentiori dis10*