Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Török Kálmán: A püspöki koadjutor
nél több koadjutor alkalmazása terhére lenne a püspöknek, aki javadalmából tartozik fizetni a koadjutort.1 Az egyszerű koadjutor kinevezésénél is fölvethető azon kérdés: vájjon a pápa engedélyezhet-e utódlási jog nélkül koadjutort a kisegítendő püspök akarata ellenére? Az egyházi törvénytár adatai szerint1 2 3 a pápának joga. van ily esetben is koadjutort kirendelni. A nagy tudományú kanonista, Fagnanus, Joannus Andrias és Barbosa érvélésének szem előtt tartásával, IX. Gergely dekretálisának lent idézett helyét magyarázván, ekként nyilatkozik: «Praelatus inhabilis propter morbum perpetuum et incurabilem non potest com- pelli ad cedentum officio suo ; sed tantummodo ad recipien- dum coadjutorem, qui datur etiam invito.»s Ezen állítás mellett azon megdönthetetlen érvet hozza fel de Luca bibor- nők, hogy a pápa, — mint kánonjog felett álló jogi személy, — fontos okokból kényszerítheti a püspököt még lemondásra is, annál inkább engedélyezhet koadjutort a püspök akarata, ellenére. Ezekben foglalható össze mindaz, ami közjogilag vonat- kozásban van a koadjutor kinevezésével. Mint más esetekben úgy itt is eltérés van a közjog általános dispozicióitól. A jog- erős privilegium, konkordátum, főkegyúri jog, mind oly tényező, mely módosítja a közjogi általános szabályokat. így eltérés van hazánkban is a közjog szabványaitól. Nálunk ugyanis úgy az utódlási joggal biró, mint az egyszerű időleges koad- jutor kinevezése az apostoli király jogai közé tartozik, aki nem ugyan fölségi, hanem főkegyúri jogainál fogva nevez ki prímást, érsekeket, püspököket4 az apostoli szék megerösí- tésével. Jogkörébe tartozik a címzetes püspökök, javadalmas apátok, prépostok, kanonokok s más egyházi méltóságok kine1 V. ö. Schmalzgrueber idéz. munk. ad tit. de der. aegrot vet debilit. n. 24. 2 Cap. Ex parte 5. de der. aegrot. tit. 6. Lib. 3.; c. un de der. aegrot. in VI-o. 3 Ad caput de der. aegrot. n. 3. 4 4 Méltán mondhatta Verbőczy: «In hoc regno summus pontifex nullam jurisdictionem exequitur praeter confirmationis auctoritatem.»
