Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Török Kálmán: A püspöki koadjutor
133 tény sértené, megtámadná a káptalan választási szabadságát. Ismét olyan helyen, ahol a püspökválasztást konkordátumok szabályozzák, a pápa által kinevezett örökös koadjutor nem volna a jogrend által biztosított módon kirendelt koadjutor s mint ilyen törvényes örökösnek nem is tekinthető. S ha mégis a pápa az ily esetekben utódlási joggal nevezne ki koadju- tort, a kisegített püspök halála után, — rendes körülmények között — úgy a káptalan mint más jogosított tényezők figyel- men kívül hagyhatják a pápa által kinevezett koadjutort s szabadon élhetnek választási jogukkal «non obstante titulo coadjutorali, tanquam nullo.»1 Előfordulhat azonban az az eset, hogy a pápa a káptalan választási joga és a konkorda- tumok vagy a főkegyúri jog ellenére is nevezhet ki utódlási joggal biró koadjutort pl. a szokás és elévülés által nyújtott jogalapon. Nem kevésbbé nagy jogi fontosságú azon előfordulható eset, midőn van ugyan jogalap a «coadjutor cum spe futurae successionis» kinevezésére, de a püspök, aki mellé kinevez- tetnék az ily koadjutor, nem járul hozzá a kinevezhetéshez. Kérdés tehát, hogy a választásra jogosult tényezők ajánlatára, nevezhet-e ki a pápa utódlási joggal biró koadjutort a püs- pök akarata ellenére? A római kúriában általában az a hivatali gyakorlata van a koadjutor kinevezésénél, hogy addig a dolog érdemleges tárgyalásába nem is bocsájtkozik, míg a szükséges informá- ciókat be nem szerezte s meg nem győződött arról, hogy a kinevezendő a kisegítendő püspök által semmi tekintetben sem kifogásoltatik; más szavakkal: a kúria előzetes megálla- podásra jut a püspökkel a kinevezendő személyére nézve. Leureniusz a koadjutorokról írt fejezetében annyira hang- súlyozza a kisegítendő püspök ezen hozzájárulását, hogy ennek hiányában a kinevezést — ipso jure — semmisnek mondja: «In coadjutoria cum futura successione requisitur ille consen- sus, — a püspöké, — ita ut alioquin gratia coadjutoriae sit ipso jure nulla.» 3 Ugyanő konkrét eseteket hoz föl Vili. Orbán 1 Leurenius: De Coadjutoris, quaest. 355. 2 Ugyanott.
