Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Prohászka Ottokár: A bűnbevallás megrendítő hite és gyakorlata
78 pápára, aki a gyónást elrendelte». Valóban Laktantius, Orige- nes, Kelemen, Gyprián, Ireneus, Pacián. Jeromos. Vazul. Ágoston, a keleti Gergelyek, Leó s a zsinatok homlokegyenest ellenkeznek az ifjú anabaptistával. A gyónás szükségességét bizonyítjuk, ha tetszik, egy versből; ha tetszik, többől; minden egyesből, mely az egyház hatalmát, — kötő és oldó hatalmat, — a mennyország kulcsait, — a bünbocsátás és föntartás hatalmát nyomósítja. E versek mind azt kívánják, hogy a bűnös vesse alá magát az egyház hatalmának s tőle nyerjen bocsánatot; már pedig más alávetés nem képzelhető, mint valamiféle bűnbevallás. Azt mondom «valamiféle», t. i. vagy általános vallomás, minőt Péter tett: «menj ki tőlem Uram, mert bűnös ember vagyok»., vagy többé kevésbbé tüzetes bevallás, vagy végre egészen pontos, az egyes bűnökre kiterjedő gyónás. Más alávetést képzelni sem lehet! kitől származzék ugyanis az az alávetés, ha nem a bűnöstől, midőn a bűn maga az akarat belső ténye s midőn ezt még külső vétkes cselekedetekben is csak az ember maga ismerheti ? s mire volna jó más alávetés, esetleg kényszer útján, mikor a bűn csak annak engedhető el, aki azt óhajtja? Tehát a bűnt csak a bűnös vetheti alá a «kulcsok hatalmának»; most csak ö ismeri a bűnt s csak az ö jóakaratából lesz a bünbevallás kedves Isten előtt. E jótakaró bocsánatot kereső vallomást tehát a bűnösnek kell megtennie; ezt kívánja Krisztus. Krisztus ugyanis a bűnbocsátó hatalmat mint bírói hatalmat állította föl az egyházban s e hatalomtól függővé tett minden bűnt; tőle függetlenül egyetlen egy sem bocsáttatik meg; az ily hatalom megköveteli, hogy valamennyi bűn tüzetes bevallása terjesztessék fóruma elé.. . úgy, ahogy lehet. Miért kell valamennyi bűnt meggyónni ? Mert minden bűn, — legyen egy vagy száz, a bírói hatalom gyakorlása által bocsáttatik meg; a bírói hatalom gyakorlása pedig föltételezi, hogy a biró ismeri az ügyet, melyben itél. így fogja fel a bírói hatalmat az egész világ; ha kötni kell vagy oldani; ha büntetni kell vagy szabad lábra állítani érdem szerint; szóval, ha ítélni kell: akkor a bírónak okvetetleniil ismernie kell