Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Irodalmi értesítő

könyvek közül kiválik annyiban, hogy népiesen és a nagy közönségnek szólólag felölel mindent, amit a szent szív ájta- tosságröl mondani lehetett és kellett.

Budapest. Dk. Nemes Aktal.

Das Kirchenjahr, sein Inhalt und sein Bau. Entwickelt und erklärt aus den Episteln und Evangelien der Hauptfeste des Herrn und sämmtlicher Sonntage. Von dr. Joh. Korber. Mit oberhirtlicher Erlaubniss. Bamberg 1893. Druck und Commission sverlag von Paul Franke.

Az Egyháznak élete szertartásaiban, liturgiájában nyer kifejezést. Ragyogó szertartásait az egyházi év különböző szakaiba — az egyházi év körül csoportosuló, jelentőségteljes vasárnapokba, ünnepekbe önti. Az egyházi liturgia — szertartás — mint egyik sz. Atya találóan mondja, nyitott könyv, amelyből a hívő, jámbor lélek a legkönnyebben s a legvígasz- talóbban olvashatja ki hitünk magasztos titkait. Das Kirchenjahr, mondja a szerző, wie die ganze Liturgie, ein Werk des göttlichen Geistes, änlieh der hl. Schrift. Sie ist nicht menschliches Fabrikat. Mit bloss menschlichen Erklärungen historischkritischer oder liturgischer Art, wie gelehrt immer, lässt sich ihm nicht beibekommen. Auch nicht blosse Moral darf man darin suchen. Sein Inhalt vorwiegend Dogma, Mysterium; in zweiter Linie Moral. Von diesem Standpunkt geht vorliegende Schrift aus. A tan, a hittitok, s az erkölcsi vonatkozás azonban, az egyház lyturgiája minden elevensége és élénksége dacára is holt marad, a hivő lélek a nyílott könyvből sem lúd hasznosan olvasni, hacsak előtte a könyv tartalmát nem vázoljuk, ki nem fejtjük, meg nem magyarázzuk. A pásztorá- 1 is* egyik föirányelve az előkészítés, hogy amit az egyház «nyitott könyvé»-ben, lyturgiájában, hívei elé tár, azt a hívő lélek a bölcs egyház szándéka szerint átélje, e vasárnapok s az Űr ünnepeinek dogmáját, titkait átértse s levonja az ünnepek, vasárnapok szerint meg-megújulva az erkölcsi vonatkozást. Nem lehel hasznosabb és célirányosabb lelkipásztorkodás, mint