Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Ráth György: A pannonhalmi sz. Benedek-rend nyomtatott imakönyve a breviarium monasticum behozatala előtt
A diurnálének «Proprium de tempore», valamint a «Proprium sanctorum» részeiben a leckék teljesen hiányoznak. Egyébként ezen utóbbi harmadik főrész több oly szentnek officiumait tartalmazza, melyek a pannonhalmi breviáriumokban elő nem fordulnak. Ellenben nélkülözi a Magyar- ország és némely más szentek officiumait, melyekre viszont ama breviáriumok terjednek ki. A negyedik főrészben a diurnale majdnem más leczkéket sorol fel, mint a minőket a breviáriumokban találunk. E mellett még egy külön communet «in festo alicujus sanctae non virginis, sed martyris» továbbá egy pótlékot: de sanctis infra parcha, foglal magában. Kézikönyvünk függelékét képezik : Officium in anniversario dedicationis ecclesiae, Cursus beatae Mariae virgiuis, Agenda et virgiliae mortuorum, a fenebb említett Preces primarum Suffragia communia, Ordo ad benedicendam mensam, és egyes oratiók, jelesül a magyar szentek közül Adalberthez, sz. Lászlóhoz. sz. Benedek és Andráshoz, sz. Istvánhoz és sz. Imréhez. A suffragia communia első rubrikája szerint azok a skótok szokásainak felelnek meg, de egyes könyörgéseknél a mel- kiek, másoknál a szentmártoni testvérek és ismét másoknál a skótok s melkiek közös szokásaira történik hivatkozás. A függelékben a magyar szentekhez intézett oratiókat megelőzőleg maga Ambrosius jellemző végbeszédet intéz szerzetes társaihoz. Mint előrebocsátja, könyvecskéjét a mindenható s szent Benedek atyjuk tiszteletére, valamint a fekete barátok használatára irta, tudván, hogy az isteni tisztelet buzgó végzésével ama legszentebb atya rendelkezésének felel meg. Hisz nyilvánvaló, — folytatja a szerző, — hogy a mester éber gondolkodása és a tanítvány léhasága egymással meg nem egyesíthetök. A tiszta szívből jövő imádság a szerzetesnek ékesszólása. Ezzel nyerik meg leginkább az Isten kegyét, s képesek az ördögöt maguktól eltávolítani. Ily tapasztalatokat lett sz. Benedek is, a mikép ez szent Gergely által irt életrajzából kiviláglik. E szerint ö másban nem találván élvezetet, mint az imádságban, a hármas ellenséggel szemben annyi csodatettel tündökölt, mint a kérdéses században a
