Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Ráth György: A pannonhalmi sz. Benedek-rend nyomtatott imakönyve a breviarium monasticum behozatala előtt

735 Néhány év múlva monostorunk Hunyady Mátyásnak a császár ellen indított hadjárata következtében válságos álla­potba jutott. A magyar hadsereg portyázó csapatai az egész tartományt ellepték, s a többi között az apátság birtokait is elpusztították, jobbágyait pedig megsarcolták, úgy hogy jó­formán minden jövedelmi forrásai elapadtak. Tetézte siralmas helyzetüket Bécsnek ostromzár alá vétele. E szomorú viszonyok nem akadályozták az Ambrosius Pannonius néven ismeretessé vált hazánkfiát abban, hogy épen a válság küszöbén, 1484 ben, a bécsi skótok kolostorába lépjen, amelynek falai között azután 1536-ban hekövetkezett haláláig 52 évig élt. Ö ekként mint szemtanú jelen volt az osztrák székváros bevételénél, ami egyébiránt társházának annyiban előnyére vált. amennyiben Mátyás király akkori apát­jának kérelmére a birtokaikra nézve kért védlevelet megadta, s 1488-ban kiváltságaikat s szabadságaikat helybenhagyta. Mindazonáltal még ebben az esztendőben a monostort a magyar uralom részéről nagy veszély fenyegette. Ez ese­mény az ifjú Ambrosiusra nagy hatással lehetett, mert annak részleteit breviáriumába bejegyezte. E szerint a tényállás a következő volt: Az említett évi pünkösd keddjén, épen midőn a monos­torban búcsút tartottak, ennek szolgai személyzete és a ki­rályi őrség marhaállományának pásztorai között a legelő miatt heves vita támadt a Schottenthor előtt. Erre a polgár­ság fölfegyverezve a helyszínére rohant, s az utóbbiak és a pásztorok közt verekedés támadt, amelyben egy pásztort megöltek. Ennek megtorlásául a várörség kapitánya betört a kolostorba, és több szerzetest, s ottani főbb hivatalnokot fogolyként a Burgba vitetett, míg a betegen fekvő apátnak kezeseket kellett állítania arra, hogy nem (og menekülni. A Budán időző Mátyás királynak az esetet olykép je­lentették be, mintha Bécs lakossága fellázadt volna, hogy a magyar jármot lerázza. A király haragra lobbant és elren­delte, hogy az apátot és az összes rendtagokat dobják a Dunába. Szándékáról egyelőre csak a nagyváradi püspök bátor felszóllalására állott el, aki felhozta, hogy senki meghallgatása

Next

/
Thumbnails
Contents