Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Ráth György: A pannonhalmi sz. Benedek-rend nyomtatott imakönyve a breviarium monasticum behozatala előtt

leginkább a római rubrikát követő breviarium szerkesztésénél a reformált melki monostornak sz. Benedek szabályaival és hagyományával megegyező szokása és ritusa találtatott í'el- karolandónak; mely reformatiót, mint itt is kiemeltetik, Matzen Miklós apát. Rosenhaim Péter perjel, és a szent barlang több fogadalmasa, V. Albert római királynak és ausztriai hercegnek, nemkülönben V. Márton pápának tekintélyével támogatva eszközölték. Habár — folytatja az előszó — más dicséretes rítusok gyakorlata is dívik: mégis azoknak obser- vantiáját választották, kiknek szerzetesi élményei és tanulmányai a sz. Benedekről közvetlenül származó monostorokhoz fűződnek. Mások rítusát pedig mellőzték, nem mintha azok megvetendök volnának, hanem mert eredetük nincs kiderítve. Miért is a melkieknek több monostorban követett szokásait rendelték kinyomatni.

*

* *

Az ekként keletkezett melki rítust a pannonhalmi sz. Benedekrend is elfogadta. Pontosan nem lehet megállapítani, hogy azt hazánkban mikor kezdték használni. Részleges behozatala még a melki monostorban vendégkép tartózkodott magyarországi rendtagokra vezethető vissza. Annyi bizonyos, hogy az első pannonhalmi főapát Tolnay Máténak a rend krónikájában híven feljegyzett bokros érdemeihez ama feledésbe ment gondoskodása is járul, mely szerint a melki breviáriumot költségkímélés végett egy kötetbe összefoglalva, némi javítással és rövidítéssel, már 1506-ban monostora, illetve az egész magyarországi rendtartomány számára kinyomatta. Sőt e kiadás címéből, előszavából és kolo- phonjaból a hazai bencéseknél korábban dívott rítusnak a melki rubrikával való megegyezése is kitűnik.

Az első kiadást 1519-ben még Máté főapát kormányzása alatt egy második követte, utóbb pedig 1582-ben ennek «Proprium sanctorum» részéhez egy terjedelmes pótlék jelent meg, mely sajátságosán ugyanazon címmel van ellátva, mint maga a breviarium.