Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Ráth György: A pannonhalmi sz. Benedek-rend nyomtatott imakönyve a breviarium monasticum behozatala előtt

A Diu rna le második része bevezetésében , s kolofonjában kifejezetten megemlíttetik. hogy a római rubrikával egye- zöleg a melki observantiájú fekete barátok szokásai nyomán készült. Egyébként alapbeosztása a mostanitól csak annyiban különbözik, amennyiben a szokásos függeléket a «Proprium sanctorum», és a «Commune sanctorum» közé helyezvék. Ezen diurnaleból utóbb 1513-ban a fentebb érintett augsburgi «Sz. Ulrik és Alira» monostor egy újabb kiadást rendezett, ami mutatja, hogy a melki ritus ott még akkor is divoll.

A ritka első melki misekönyv könyvészileg eddig nincs kellően ismertetve, miért is annak pontos leírását, saját példányom után. a következőkben adom.

Címe la 1. Miamié Benedectine I religionis Monachorum cenobij Mel-' licensis Impressum Nurnberge in offici,- na Georgij Stocks de Sulzparh. 2a—7b 1. naptár. 8a I. A Duentus dhi ee- lebrat ubi- cunqz dnicus dies ve-1 nerit. inter quin | tű kal's decébris. 8b 1. Tartalomjegyzék, végződő a következő levél a lapján, mely sajátságosán római I-el van számozva. 2a számozott levél: In noie dili incipit missale s’m curiá romaná. A 110. levél után következik a hártyára nyomott kanon 8 levélen. 11 la 1. Incipit cömune sanctorum. 127b 1. Incipit proprium sanctorum. 151/; I. második hasáb: Missa in honore sete trinitatis. 163b 1. ln ageda mortuorü Introitus. A szöveg végződik a I70a levél első hasábján: De oblatőe ■ca licis et hostie vide föl’ CVI. Ezen levél második hasábja, valamint túlsó lapja üres. s azt követi két számozatlan levél. Ivrét 18 számozatlan és CLXX számozott = 188 levél, signaturákkal, custosok nélkül; kéthasábú gót-nyomás laponkint 38, illetve a kánonban 16 sorral s több fába metszett kezdővel. A kanon előtti lapnagyságú fametszet a keresztre feszített Jézust ábrázolja, melynek csepegő vérét három lebegő angyal kely- hekbe fogja fel. A keresztfa mellett áll jobbról Mária, balról sz. János.

Az említett példányomon olvasható írásbeli feljegyzés szerint az 1476 ik évben a melki kolostorban egy sajátságos «Officium contra Tureos» rendeltetett el. Ehhez képest a szűz Máriának a kriptában levő oltárához processio indulván, ott elmondandó volt az Introitus: Salus populi ego sum dicit do— 727 —