Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Pompéry Aurél: A Corpus Juris Canonici és a babona
701 javítsa, büntesse a kánonok által a többi eretnekségre nézve meghatározott módon s hogy az ezen intézkedéssel ellenkezőket egyházi fenyítésekkel s más jogszabta büntetéssel sújtsa.» stb. Elmondja még a pápa, hogy a II. Gyula azokat, kik az inquisitorokat ebbeli működésükben segítették, ugyanazon búcsúkban részesítette mint a keresztes vitézeket. Végül ugyanazt a joghatóságot, melyet II. Gyula Casali Györgynek megadott. megadja a comói inquisitornak is. Mindebből látjuk, hogy a babona az egyház szemében egy kategóriába soroltatott az eretnekséggel. A legtöbb esetben akár explicite akár implicite hitbeli tévelyen is alapult az. Különösen az e kánonban említett kuruzslók, varázslók, boszorkányok a legundokabb eretnekségbe estek, mint azt láttuk. (Lehet, hogy a fraticellik, más nevű XIII., XIV. századbeli here- tikusok szellemi örökösei voltak.) Mindez magyarázatul szolgál arra, miért részesültek a pogányok oly kemény büntetésekben s az elégettetésben is ? Azért, mert a középkor nagyobb bűnt a heresisnél nem ösmert. Ez egy volt a felségsértéssel. A középkor felfogta az emberiség legszentebb kincsei ellen irányuló merénylet nagyságát. A 4. kánon (időre második) Vili. Ince hires «Summis desiderantes affectibus» hulláját tartalmazza. A bulla, mely a németországi viszonyokat illeti, a következő bűneit említi a boszorkányok és boszorkánymestereknek: Megbabonázásaik- kal s más gonosz tetteikkel megakadályozzák az asszonyok szülését, az állatok szaporodását, pusztítják a termést a földeken, kertekben és szőlőkben, embereknek állatoknak, fájdalmakat okoznak, a nőknél a fogamzást, a férfiaknál a nemzési képességet, liázastársaknál a házassági kötelmek teljesítését megakadályozzák, hitöket megtagadják stb. Mindezeket felsorolva s ugyanazon, az inquisitorok ellen való ellenségeskedést, melyről az elöbbeni kánonban volt szó, említve és megróva a mainzi, kölni, trieri, salzburgi, brémai területeken Institor Henrik, Sprenger Jakab és Gremper János 1 1 A «malleus maleficorum» cimü munka szerkesztői.
