Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Gerely József: Sión
638 a Vulgáta «ítéletkapu»-nak fordít) általános vélemény szerint a keleti templomfalban volt, talán a jelenlegi befalazott Arany- kapu (Bab ed-raherijje, a terven C) helyén, és alkalmasint vonatkozásban állott az Ezekiel (43. 21.) által felemlített «Mif- kad Habbait»-al, melyet Alten báró (ZDPV. I. 62. és 87. 11.) a «mustrálás házá»-nak fordít, mert az áldozati barmok levitikus megvizsgálásának helyét látja benne. A «szegletterem» (30. v.; héb. 31. v. HíEÍ”! Keii. Schultz, Rawlinson s mások szerint «felsöterem», Reuss és Furrer szerint helyesebben: «szegletfelmenet») körülbelül a mai «Salamon trónja» (mecset, kissé északra az Aranykaputól) helyén (S) keresendő, hol a városfal ismét összetalálkozva a templomfallal, a Kafenata-mélyedés mentén haladva tovább, északnyugati irányt vesz fel s így kettős szegletet képez. Nehemiás leírása ezután ismét visszatér a Nyájkapuhoz, s így megtettük kőrútunkat a város falai körül. Láttuk, mily rendkívül topografikus adathalmazt szolgáltat e leírás, de meggyőződhettünk arról is, hogy a felsorolt elnevezések helyét pontosan meghatározni a lehetetlenséggel határos. Egy azonban bizonyos, s ez az, hogy Nehemiás a leírásban a szoros egymásutánt sohasem tévesztő szem elöl, és épen e körülmény nyújt Dávidvárost illető bizonyításunknak egy újabb támpontot. Már fentebb utaltunk ugyanis arra, hogy midőn Nehemiás a Szemétkaputól a Forráskapuhoz ment, mindenesetre át kellett haladnia a közbülesö Türopöon-völgyön s ennélfogva a Forráskapu után következő helymegjelölések okvetetlen a keleti hegyhátra vonatkoznak, hacsak azt a kellőleg sehogy sem indokolható véleményt nem akarjuk magunkévá tenni, hogy a keleti hegyhát déli részét (Ofel) — e több tekintetben oly fontos területei — Nehemiás és a falépítök teljesen figyelmen kívül hagyták, vagyis hogy falakkal körülvéve egyáltalán nem volt. Ha azonban — ami bizonyos — a Forrás-kapu után felsorolt dolgok az Ofelen voltak, akkor ott voltak Dávidváros- nak lépcsői, a Dávidsírok, a királykert stb., melyek pedig, mint