Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Gerely József: Sión

636

lépcsők a Birket el-hamrä fölött a (felső) Siloahtól keletre helyezhetők.

A következő (16) versben a «Dávidsírok» vannak felemlítve, melyek valószinüleg az imént említett lépcsők fölött kezdődő (felülről számított) 5-ik terrasz szikláiba voltak bevájva.1

3 A «Dávidsírok» helyi meghatározásához igen jó szolgálatot tesz a Chronicon Fdschale Izaiás próféta vértanúhaláláról szóló helye, mely miután elmondja a Siloah-forrás csodás eredetét, a forrás közelében eltemetett próféta sirját így határozza meg: «’Etra 6e ó -ásoc syóusvo^ toü vitpou Tojv ßocuXsiov, őraoásv ~ou -árfiv ’lüuóaiiuv «A t'o uó.o; ~'o -00 ; vótov. ZoXopöiv vao iríoirpí too; ráffiow; to’j Aajíto. Si«Ypáóa? zári T«; otva-.oXäf ~rt'j Zíwv rj-i; I/e: ahobo'i ík'o TaßaAv xX7t...» (Migne, Patrologiae graecae, t. XCII. Paris, 1860. col. 385.). Magyarul: «A sír pedig a királysírok közelében van a zsidók sírjai mögött (azaz tőlük nyugatra; 1. Thenius, Gräber der könige, p. 38—40.) a déli részen. Salamon csinálta ugyanis a Dávidsírokat, a Sión keleti részét jelelvén ki .. . etc.» Klaiber (ZDPV. III. 211. 1.) a homályos SuxypáífEtv igének — támaszkodva íz. 22, 16. görög szövegére — az «ásni» jelentést adja s a fentebbit így fordítja : Salamon készíté a Dávidsírokat a Siónt keletfelé keresztül ásva.

Uj világosságot önt azonban az egészre és Klaiber nem egészen indokolt fordítását is szükségtelenné teszi ugyané soroknak szír szövege (Vitae prophetarum; Nestle, Syrische Grammatik, 1880. 54. 1.), mely valószinüleg az alapszöveg és mely így hangzik: «Salamon készíté ugyanis a sírokat, de Dávid által a Sión keleti oldala volt kijelölve számukra.» Ez különben mellékes, a fő dolog, hogy e régi, az első keresztények idejébe visszanyúló hagyomány Siónnak nevezi azon helyet, hol a Siloah-forrás létezett és ugyanoda, azaz a keleti hegyhátra helyezi a királysírokat is. Csak kuriózum gyanánt említjük meg, hogy az angol Conder kétféle Dávidsírok létezését bizonyítja, egyiket az Ophelen. a másikat, a díszsírokat a kálváriahegyen. L. bővebben ZDPV. XI. 3. 1.

A francia felületesség jellemzéséül legyen szabad még nehány sort ide csatolnunk Guérin legújabb munkájából (Jerusalem son histoire sa description etc... Paris, 1889. 206. 1.), hol a Dávidsírok helyét igyekszik meghatározni : e sírok helyét «amint a Szentírás is a leghatározottabban kifejezi, a Siónhegyén (értsd Uj-Sión) kell keresnünk. Nehemiás egyik helye egyébiránt nagyon világosan szól e tekintetben. íme a szöveg a zsidóból fordítva: És Sallum ... a forráskaput építé fel... valamint a Selah (Siloah) tónak falait a királykertek mellett egészen a lépcsőkig, melyek levezetnek a Dávidvárosból. Utána Nehemiás.... egészen a Dávidsírokkal szemben levő helyig, az Asszuja-tóig és egészen a Hősök