Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Gerely József: Sión
631 Ugyanitt már Oziás is épített tornyokat (Par. II. 26. 9.) és a «Kemencék tornyát» is e helyen kell keresnünk. A Dávid-torony mellett nyugotra, hol az első fal keleti iránya hirtelen délre lordul, állhatott a Szeglet-kapu1 (a terven g; Par. II. 26, 9.; Zak. 14, 10.), melyet Nehemiás valószínűleg azért nem említ fel, mert javításra nem szorult. A kapu, melyet Nehemiás itt felemlít a Völgy-kapu (vonatkozás a Hinnomvölgyre), honnan éjjeli körútját megkezdé. Azelőtt a Jaffakapuval (Bäb el-Chalil=Hebron-kapu (F) azonosították, Schick azonban jóval lejebb a külső falba (b) helyezi.* E kapunál találkozott az északnyugatról jövő jaffai út a délnyugati betlehemi úttal. A Völgy-kapun kívül a város nyugoti oldalán több kapu nem volt, a minthogy ma sincs, mert a szikla meredeksége nem alkalmas a közlekedésre. «A Völgy-kaput fölépíté Hanun és Zanoe lakói; ők építék azt... és ezer könyöknyit a kőfalba a Szemét-kapuig». A 13. versszaknak e szavaiban rejlő nehézségek ismét sok vitára adtak alkalmat, mert ha a Völgy-kaputól 1000 könyöknyi hosszúságot lemérünk, még a nyugati fal sarkához sem érünk. Már pedig e környéken semmi nyomát sem fedezték fel a kapunak, melyre ott — mint már említők — nem is volt szükség a hegy feltűnő meredeksége miatt. Sőt ugyancsak ez a meredekség, mely ez oldalon minden ellenséges támadást meghiúsított s a fal épségben maradását biztosította, nyújtja a kérdés megoldását, hogy t. i. Nehemiás csak a restaurálandó részek összhosszuságát akarja megjelölni, nem számítva az (itt kiváltképen hosszú vonalon) épségben maradt falrészeket. így tehát mit sem vétünk az «1000 könyök» ellen, ha a L 1 E kaput többen (köztük Mühlau, Riehm, 704. 1.) feljebb északra a második fal egyik szegletfordulatához helyezik, az (új) Efraim-kaputól nyugatra. 1 Gáspárt (Einleitung 236. 1.), úgy szintén Klaiber (ZDPV. III. 209.) az alább említendő «1000 könyök» miatt pláne a város déli falában keresik, mert a Hinnomvögyet jelölő szó a déli Hinnomvölgyre is vonatkozhatik.
