Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Gerely József: Sión

A Tell el Amarnában 1888-ban talált ékíratos agyagleveleket értem, melyek közül több egyenesen Jeruzsálemből van címezve

1V. Amenófisz fáraóhoz, ki a Kr. e. XVIII. század vége felé uralkodott. E levelek tehát több mint két századdal előzték meg a zsidók Egyiptomból való kivándorlását.

Itt tárgyalásunk szorosan összefügg azon kérdéssel, vájjon az Exodus előtt történtek-e már előbb is zsidó kivándorlások Egyiptomból Palesztina földjére. De Moor a Revue Biblique lapjain 1 igen ügyesen kimutatja, hogy Jeruzsálemet a zsidók kivándorlását megelőző időkben is zsidók lakták. Tudjuk • ugyanis, hogy midőn Jákob és bővebb értelemben vett családja József hívására úgy Kr. e. 1900 táján Egyiptomba beköltöztek, ott akkoriban még a Hükszosz-uralom virágzott. De ezen, a zsidóknak oly kedvező állapot nem sokáig tartott. Az elűzött dinasztia csakhamar elég erősnek érezte magát elvesztett birtokainak visszavételére, és I. Ahmes (a XVIIÍ. dinasztia megalapítójának) vezérlete alatt be is törtek Alsó-Egyiptomba.

A hükszosz-népek elkeseredetten védték magukat a szövetséges héberekkel együtt, de győzött a túlnyomó erő, s a hiik- szoszok menekülni voltak kénytelenek. Nagyon is természetes, hogy a védelemben magukat annyira kompromittált zsidók egy (különösen a Delta északi részén lakó) része is jobbnak látta a menekülőkkel tartani, mint a győzök boszuját bevárni.

A győzelmes fáraó még a Kánaán földjére menekült ellenséget sem találta eléggé távol és addig szorongatta őket, míg a hükszoszok visszavonúltak eredeti hazájukba, Szíriába, a héberek pedig Palesztinában — mely Gén. 17., 8. szerint úgy is örökségüket képezé — maradva, a későbbi Júda hegyei közé vonultak és ott hatalmukba ejtvén Sálem városát, megtelepedtek. Sálem városát aztán elnevezték Jerusálem-nek, azaz «béke örökségének»,1 2 mint ahol békés megtelepedésre számítottak.

Ez tehát Jeruzsálem nevének legvalószínűbb eredete. Ezeket a Jeruzsálemben és környékén — az Exodus előtt harmadfél

1 Les Hébreux établis en Palestine avant l’Exode, I. k. 388.1. és kk.

2 Kaulen szerint (Kirchenlex. 1310. ÍJ «visio pacis». — Sz. Jeromos véleménye, hogy Jerusalem a Jebusalem szóból származik, dacára tetszetős voltának, nem egyéb egyszerű ötletnél.

— 607 —