Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Gerely József: Sión
595 Dolgozatunk tulajdonképeni főtárgya: bebizonyítani, hogy a jelenlegi Jeruzsálem Sión-hegye nem azonos a Szentírásnak, azaz a kereszténység előtti Jeruzsálemnek Sión-hegyével. Tekintettel azonban a semmikép sem mellőzhető egyéb mellékkérdésekre és azon körülményre, hogy e tanulmány egy, hazánkban eddig épenséggel nem müveit téren mozog, nem mulaszthatjuk el a jelenlegi Jeruzsálem fekvését s helyzetét, a kérdés történetét s mostani állapotát, nemkülönben irodalmának vázlatát rövid vonásokkal feltüntetni. A mai El-Kudsz (= a szentély) — ahogy az arabok Jeruzsálemet nevezik — puszta külsejével épen nem nyújt a szemlélőnek valami nagyon elragadó látványt. A kopár, puszta, komor, meszes sziklavidék megpillantásakor a jaffai úton közelgő utas szívét, mint Chateaubriand mondja, «borzasztó üresség szállja meg», mely bizony-bizony semmikép se telik be gyönyörűséggel a modern szent város magas falainak, ütött-kopott kockaházainak, zeg-zúg. piszkos utcáinak, elhanyagolt kövezetének láttára. A legkedvezőbb hatást még az Olaj fák-hegyérő teszi. Nagysága is igen közepes ; ötnegyed óra alatt kényei mesen körül lehet járni. Hogy az egész város eredetileg sziklákon s különösen két nevezetes sziklamagaslaton épült, azt most csak tüzetesebb megfigyelés után lehet észrevenni. Alakját melyet magas körfalai határoznak meg, legjobban egy ferde négyszöghöz hasonlíthatjuk, melynek keleti oldala egészen egyenes, míg északi s déli oldalai dél felé hajlanak. Az első pillanatra legfeltűnőbb rajta az a keleti oldalán levő s a városnak csaknem ötödrészét elfoglaló nagy tér, a Häräm es-Serif, a régi templomtér, melynek közepén most a híres Szikladóm (hűbbet esz-Szakhra) emelkedik, mely az izlám második szent helye Mekka után. Majdnem általánosnak mondható az a vélemény, hogy a salamoni és heródesi templom helyét e nyolcszögü, gyönyörű mecset jelöli. A régi zsidó templom természetesen hasonlíthatatlanul nagyobb és hatalmasabb, másrészt azonban a Salamon korabeli templomtér csaknem felével kisebb volt a Harám jelenlegi területénél. A régente hatalmas, oszlopcsarnokos falakkal körülvett, márványnyal kövezett, szép, nagy templomudvar most semmivel sem több néhány 38*
