Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: A katholikus magyar egyházi ékesszólás jelenlegi állásáról és emeléséről
588 11. §. Az egyházi beszédek emelésére szolgáló egyházi közigazgatási teendők. Amint az egyházi szónoklatot a szemináriumban alaposan és a tárgyat megillető terjedelemben fogják tanítani, ennek eredményeként be fog állani, hogy egyik-másik papnövendék feltűnőbb hajlamot és képességet fog mutatni az egyházi szólás iránt, meg lehet ily esetben engedni, sőt meg is kell adni az egyház rhetorika tanárának, hogy ily kiváló képzettségű áldozároknak már első állomásuk kijelelésére nézve valamely irányítást gyakorolhasson, javaslatba hozhassa, hogy egyik-másik jelesebb az egyházmegye költségén, hazai avagy külföldi szónokot meghallgathasson, megfigyelhessen, azon utasítással, hogy útjának eredményéről Írásban beszámoljon. így keresték fel hajdan is a tanulni óhajtók a nevezetes szónokokat, így tett tanítványaival paulai sz. Vince, sőt így tesznek ma is hazai protestánsaink. Szónokjelöltjeiket gyakran lehet látni Páris főbb templomaiban — még katholikusokban is — amint szónoklati tanulmányaikat gazdagítják, befejezik. Hasonlóképen kisérje figyelemmel az egyház azokat, kik kint az élet küzdterén mutatják ki szónoki képességeiket és sikereiket. Az ilyeneket azután népesebb helyekre, városokba lehet küldeni. Igaz, hogy az egyházi szónokok ideálja Jézus, egyenlő hévvel, szeretettel és szépen beszélt akár ezrekre ment hallgatóinak száma, akár pedig csak egyetlen lélek hallgatta ajkairól az örök élet igéit, mint ezt Nikodemushoz, a szamariai asszonyhoz és az ötezer emberhez tartott beszédei igazolják. Az egyházi szónok is lelke és szíve teljes erejével igyekszik Jézus példáját követni, de mivel az egyházi szónok ember, éreznie kell és érzi is azon kétségbe nem vonható igazságot, hogy szónok és hallgató egymásra kölcsönös befolyást gyakorolnak, a hallgatók- nagy száma felemeli a szónok lelkét és sarkalja őt összes szellemi képességeinek kifejtésére, ellenben a hallgatók csekély számának- elkedvtelenüő hatása alul menekülni nem bír. Ezen tény mellett bizonyít az egyházi ékesszólás története, Nazianzi sz. Gergely és Aranyszájú sz. János Konstanti-