Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Bita Dezső: A keresztény hitöszeg fejlődése
49 azután az ószövetségi sz. könyvek kánonjáról a III. és IV. század elejéig. Második stádium az, midőn a tanítás fölött vita támad, s azért az szorgalmasabb kutatást s vizsgálatot követel. A vitatkozás hevében ugyanis lehetséges, hogy némelyeknél bizonyos habozás áll be. sőt nagyobb homály födi az igazságot mint a viszálykodás előtt; mert sokan gyengébbek, hogy sem látnák állításaik veszedelmes következéseit, amelyek azután mások figyelmét sem kerülik ki. Így a szemipelagianusok tévéivé feltüntével, mielőtt azt az egyház kárhoztatta, nem kevesen a leghíresebb férfiak közül is védték, míg lassankint szorgos kutatás által a Szentlélek segélye s vezetése alatt az igazság megvilágosul: mert mikép lehetett ezt a dolgot, mondja sz. Ágoston az eretnekek keresztségéröl, mely oly nagy viszálykodások ködével volt födve, a teljes zsinat világos magyarázatához vinni, hacsak nem lenne bizonyos, hogy először a világ különféle részein, sok vitatkozásban és a püspökök tanácskozásaiban tárgy altatott.1 A harmadik utolsó stádium, midőn a törvényes hiteles tanító hatalom ünnepélyes ítélete által vagy máskép a közértelem nvilvánulása következtében az igazság kifejlődve, már bizonyosság áll be, s az a kérdés tisztázásával átmegy a kifejlett katholikus öntudatba s az egyházi nyilvános tanításba. E világos közmegegyezés és kifejtett nyilvános tanítás következtében már az egyházban sem ellenkezésnek, sem pedig az igazság elhomályosításának nem lehet helye. Azért kárhoztatta az egyház az «Auctorem fidei» bullában azt a pisztói tételt, mely állítja: hogy ezen utolsó századokban egyetemes homály lett szórva a valláshoz tartozó fontosabb igazságokra és amelyek a hitnek és Jézus Krisztus erkölcsi tanításának alapjai. Mind e három állapotát a hitigazságok fejlődésének felhozza sz. Ágoston is: «Ne hozzátok föl, úgymond, a kereszt- ség ismétlése végett Cziprián tekintélyét . . . Mert nem volt az a keresztség kérdése szorgosan tárgyalva, hanem az egyház nagyon üdvös szokást tartott, hogy a kiközösítettek és 1 De baptismo II. n. 5. € Hittudományi Folyóirat» 1894. 4
