Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Schäfer Bernát: A geologiai és a szentírási vízözön

427

működéi-ének a lesúrolt és barázdált felületeken és gömbölyűvé lett szikladarabokon, — mely nyomokat helyenként 1500 lábnyi magasságig a tenger színe felett lehet észlelni. Ennyit a gleccserek első hatásairól.

Mondtuk már, hogy a gleccserek magukon és magukban kisebb-nagyobb szikladarabokat sodornak tova, melyek a hegyekről leomlottak, vagy a melyeket maguk a gleccserek mostak le a talajról. Ha melegebb vidékre, körülbelül 3—4000 lábnyi magasságba ereszkednek le, akkor megolvadnak, a lehozott kőzetek pedig kőhalmokat és tömegeket alkotnak. Ezen kö- és törmelékgyürük, melyek a gleccserek határait jelölik, moréna, végmoréna nevet viselnek és valóságos gyűjteményét képezik azon kőzeteknek, melyekből a gleccserektől érintett hegyek állanak. Ezek a változatos közethalmok anv- nyifélék, ahánvfélék a gleccservidékek. Nem ritkán oly kő- tömegek is találhatók, melyek semmi rokonságban sincsenek a völgy oldalait alkotó kőzettel, tehát nem is származhatnak onnan. De ha az ember a völgyben felfelé halad, bizonyára megtalálja azt a kőzetet, amelyből ezek a tömegek származnak. A Mont-Blanc gleccserei morénáikat egészen ívreáig — Piemontban — sodorták; a legtöbb felső-itáliai tó pedig a déli Alpokból lesodort morénáknak köszöni létét, a menynyiben az Alpokból jövő folyókat felfogták és azt eredményezték, hogy nagy víztükrökké szélesedtek ki. A Garda-tó déli részén és a Lago Maggiore déli csúcsán három központi körré szélesedtek ki a morénák. Sőt némelyek azt hiszik, hogy még a Libanonon és Sinai hegyen is léteztek valaha ilyen morénák.

Figyeljük meg most a gleccserek harmadik hatását, mely egykori létezésüket bizonyítja, t. i. az erratikus sziklatömegeket. Egész Észak-Európát, Nagy-Britanniát, Skandináviát, egész Észak-Németországot, Lengyel- és Írország egy részét óriási tömegű sziklatömegek lepik el, melyek ásványtani ösz- szetételük bizonysága szerint valamennyien messze éjszakról kerültek a déli vidékekre. Hogy nagyságukról fogalmat alkossunk magunknak, álljanak itt a kővetkező adatok.

Nagy Péter óriási álló szobra 30,000 mázsa súlyú erra-