Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
XIII. Leó körlevele az összes fejedelmek- és népekhez. Fordította dr. Rada István
36 való felújítása. Ez pedig annyit tesz, mint az egyház legszentebb jogai ellen erőszakot elkövetni, ami az államokra nézve a legnagyobb bajoknak szülője, minthogy az Isten szándékaival határozottan ellenkezik. Mert az Isten a világ ura és teremtöje, ki bölcs gondviselésével az emberek társaságának élére polgári és egyházi hatalmat helyezett, azt akarta ugyan, hogy ezek különbözők legyenek, de megtiltotta, hogy elválasztassanak, s egymást támadják. Sőt úgy az Isten akarata, mint az emberi társadalom közjava határozottan követelik, hogy a polgári hatalom a kormányzásban egyetértsen az egyházival. Azért ép úgy meg vannak az államnak saját jogai és kötelességei, mint az egyháznak, de szükséges, hogy az egyetértés köteléke fűzze az egyiket a másikhoz. Akkor az egyház és állam kölcsönös érintkezései mentek lesznek attól a most uralkodó, nem egy tekintetben káros, s minden jóra nézve veszélyes zavartól, s el lesz érve az, hogy a polgárok, nem tévesztve össze és nem választva el a két hatalmat, megadják ami a császáré, a császárnak és ami Istené, az Istennek. Nagy veszély fenyegeti az egységet az úgynevezett szabad- kömives társulat részéről is, amelynek veszedelmes hatalma különösen a kath. nemzeteket már rég szorongatja. Zavaros időkben pártfogást nyerve, erejében, vagyonában és sikerében elbizakodva, uralmát teljes erővel igyekszik megszilárdítani ps kiterjeszteni. Rejtekeiböl már kilépett a nyilvánosságra, s mintha az Isten fölségét akarná kihívni, magában e városban, a katholikus világ fővárosában is. tanyát ütött. S ami a legrosszabb, a hova lábát betette, ott betolakodik minden osztályba, s minden állami intézménybe, míg végre a legfőbb hatalmat és uralmat kezeibe ragadja. És a legrosszabb azért, mert nyilvánvaló nézeteinek gonoszsága és terveinek istentelensége. Az emberi jog védelmének és a polgári társadalom visszaállításának ürügye alatt ellenségkép támad a kereszténységre, az Istentől kinyilatkoztatott tant megveti, a vallási kötelességeket, az isteni szentségeket, e magasztos dolgokat mint babonákat becsmérli; a házasságot, a családot, az ifjúság nevelését, minden magán- és közoktatást keresztény alakjából ki- vetköztetni, az emberi és isteni hatalomnak minden tisztele-
