Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Irodalmi értesítő

347

volna az innsbrucki tanárok irodalmi működését is vázolni annál inkább, minthogy tudtunkkal épen az övék Ausztria határain túl is nagy elismerésben és méltánylásban részesül.

A II. részből hiányzik az innsbrucki theologiai konviktus története, pedig ez is szeminárium.

A II. rész bevezető értekezésében 1633. és 1638-ki esztergomi zsinatokon gróf Eorgách érsek szerepel, holott ö már 1616-ban meghalt.1 No de ezek ilyen rengeteg munkában csekélységek.

Most pedig egy-két adatot sorolok föl Zschokke munkája alapján az ausztriai papnevelés jelenéről. 1889/'90-ben a hét egyetemi fakultáson volt 70 tanár és 1351 theologus. Rigo- rozum volt 117, ezek közül 115 sikerült.

A 7 egyetemi fakultáson kívül van 41 theologiai iskola kettő: az olmützi és salzburgi, egyetemi ranggal, 15 püspöki 24 szerzetesi. Ezekben 1889/90-ben 218 tanár tanított 2296 theologust.

Végül csak azon óhajomat fejezem ki, bár hazánk papnevelő intézeteinek története is mielőbb találna olyan avatott íróra, minővel az ausztriaik ma már büszkén dicsekedhetnek.

Budapest. Dr. Mihályfi Ákos.

1 Ugyanúgy van e helytelen adat Theiner, Geschichte der geistlichen Bildungsanstalten; Buss, Die nothwendige Reform des Unterrichts u. Erziehung der kath. Weltgeistlichkeit; JFbuan, De seminario clericorum munkákban. Ezekből juthatott Zschokke munkájába is.