Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Kereszty Viktor: Tanmenet az esztergomi érseki papnevelő-intézet theologiai tanfolyamán 1893/4.

313

mányi disciplinákat egy tanévben nem lehet előadni. íme az elősoroltam tudományszakok közt nem szerepelt 1. az egyháztörténelem, (melyet dr. Horváth F. ad elő latin nyelven, Vas- cotti tankönyvét adva a hallgatók kezébe). 2. az ágazaton hittan (dogmatika, előadja dr. Prohászka 0., Harter második kötete alapján). E tárgyak u. i. az egyházjoggal, illetve az alapvető hittannal váltakoznak évről évre, miért is e négy tárgyat mindig két-két osztály hallgatja együtt.

Bold, emlékű Simor ,J- kardinális intézkedett így, vezettetve főleg amaz elv által, hogy a régi, váltakozó rendszer és négy tanár mellett, (amely rendszer egyébként ma is a legtöbb. hazai szemináriumban dívik), minduntalan előfordul az az anomalia, hogy a theologus elébb hallgatja a pastorálist, mint a morálist, s elébb az új-, mint az ószövetséget. Terve volt a boldogultnak 8 tanárra kiegészíteni a theologiai tanártestületet, de e terv kivitelében a halál meggátolta öt.

Egyébként, ez a teljes, szinte fakultásnak készülő nyolc tagból álló (bölcselettanárral együtt kilencből) tanártestület, ipso facto még nem jelentené a tökélyt. Egészen más kívánnivalók lennének annak szeme előtt, aki a theologiai oktatást még virágzóbbá, még eredményesebbé akarná tenni.

Már egyszer volt szerencsém, ugyancsak a «Hittud. Folyóirat» hasábjain (1. 1892. II—III. füzet 512 stb. 11.) hangoztatni az eszmét, helyesebben, hozzájárulni a t. szerkesztő által először megpendített eszméhez, hogy a theologiai kurzust négy évről ötre kellene fölemelni. A bölcselettanításnak meg kellene előznie a theologiai disciplinákat legalább is az alapvető és ágazatos hittant, dogmatörténelmet, ami a négy éves kurzusban nem lehetséges. Más érvek is szólnának e nagy fontosságú újítás mellett, melyeket itt nem ismétlek, az érdeklődő megtalálja azokat a «Hittud. Folyóirat» imént idéztem lapjain, sőt még inkább ugyancsak az 1892. évf. I. fűz. 220. s k. 11.

Egyáltalán, nem tartanám feleslegesnek és haszontalannak, ha az ország különböző hittani intézeteiből egyszer-másszor összejönnének a theologia-tanárok, s megbeszélnék — természetesen a nmélt. püspöki kar előzetes beleegyezésével — azokat a témákat, melyek a hittudomány fejlesztésére, annak