Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Notter Antal: A polgári házasság törvényjavaslatáról

296

házasság fölbonthatatlan, az nemcsak saját magát fogja kötelezettnek tartam arra, hogy ezen szabálynak magát alávesse, hanem egyúttal jogosítottnak fogja magát tudni, hogy élet- párjától megkövetelje, mikép az se bontsa fel a házasságot. Egyfelől köteles lesz házastársával a házassági köteléket hol- tiglan föntartani, másfelöl ugyanazt kívánhatja a másik házastárstól is. Ha most az állam ennek dacára feljogosítja a házasfeleket a házassági viszony megszüntetésére és az egyik házasfél ezt a szabadságot igénybe veszi, nem szenved-e sérelmet a másik házasfélnek dogmatikus alapon nyugvó jogköre ?

V.

Az igazságügyi bizottság jelentése és számos hírlapi cikk is úgy tünteti fel a házasságjog államosítását, mint az állami jogrendnek nélkülözhetetlen követelményét, mint az állami souverainitás szükséges aktusát. Az állami souverainitás e szerint megköveteli, hogy az államnak önálló házasságjoga legyen.

Nagy baj nálunk, hogy olyan kifejezéseket mint jogállam, souverainitás stb. a legnagyobb badarságok igazolására használnak és mikor az ilyen kifejezéseket hallják, mindjárt megijednek és nem is kutatják, vájjon csakugyan olyan félelmetes bombák-e a «jogállam», «souverainitás» stb. szavak.

Jöjjünk egyszer tisztába a souverainitás fogalmával, melyről a legzavartabb nézetek vannak forgalomban.

Dr. Concha Győző 1 szerint: «az állam souverainitása . . . . azt jelenti, hogg az állam önnönakarata fölött csak maga rendelkezik s hogy azt sem más állam, sem hozzátartozó egyes tag vagy valamely alatta levő társadalmi csoport meg nem határozhatja». Az állam souverainitása tehát az államnak azon ereje, melynél fogva saját akaratának ura és ebből fo- lvólag saját akaratával határozza meg céljait és ezek eszközeit. Látható tehát, hogy az állam souverainitása ugyanaz, mint az egyes embernél a szabad akarat: önelhatározási ké1 Politikai jegyzetek. Dr. Concha Győző egyet, nyilv. r. tanár előadásai nyomán. Budapest 1893.